Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
14 fiainak volt már a tatárjárás előtt egyházuk és kolostoruk a'mai öreg templom táján, a mely tatárok keze által elpusztult, és hogy ennek helyébe építette azután IV. Béla király azt a hires klastromot, a melynek fényét magasztalja a krónikás. Az utozák elnevezése közül egyedül a „latinok utczájá“-nak emléke maradt reánk (Vicus latinorum).— Ezt is csak 1242-ben, tehát mindjárt a tátárok elvonulása után, említi a káptalan egy oklevele ’), a miért is föltehetjük, hogy a tatárdulás ideje előtt is úgy nevezték. — Ez a latinok utczája jóformán összeesett a mai Buda- utezával.— Ezen kívül még csak a piaczról emlékeznek Imre király oklevelei, a melyekből világos, hogy a mai Széchényi tér és kispiacz volt az Árpádok korában is a vásár tere.— A nagy piacz akkor is tér (magna piatea fori) vala 2), s közte és a latinok útczája között a kereskedők kamarái (camerae mercímoniales) állottak 3).— A kis Dunában a piacz hosszában állomásoztak a halászok bárkái 4).—>Az egész területet, a melyen a vásárt tartsrűí szokták, Imre király 1201- ben a káptalannak ajándékozta, és pedig minden ott fekvő telek és házzal együtt, kivevón az ud- varnokok é3 természetesen a nemesek házhelyeit. — 1202 ben pedig megerősítvén ezt az adományozást, hozzácsatolta még a szt. Lörincz egyháza körül lakó udvarnokok telkeit5). A nagy piaczon, valószínűleg a mai „Fekete Sas" kaszárnya táján állott egy nevezetes ház, >) Mon. I. 344. — •) M. Sion III. 388.— *) Mou I. 344- — *) Mon. I. 162- — 8) Mon. I. 162. s köv.
