Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

15

Szenye ispán palotája (Dooms Scene comitis), a mely aztán nejére szállott, a miért is a kó- söbbi oklevelek Szenye urnö palotájának (Pala- ciam dominae Zenie, Róbert Károly okleveleiben pedig, Zinyér) nevezik, a melynek udvarán egy tölgy la alatt ülve tanácskozott III Béla H75 körül országa nagyjaival, és megerösite egy a pannonhalmi apátság javára tett adományozást *). A XIII. század második felében sokat perlekedtek birtoklása felett, mignera Róbert Károly tulajdona lön, a ki azt István nevű hívének adta *), - E ház tehát egy ideig királyi jószág vala, s talán innét származik a hagyomány, a mely azt tartja, hogy sz\ István e házban született. Más házról nem emlékeznek a tatárjárás előtt való korból származó oklevelek.

Meg kell megjegyeznünk, hogy Íróinknak azt a szokását, hogy a németországi városok külső képéről vonnak következtetést honi városaink nagy részben ismeretlen képére, s ennélfogva az utczák, köz- és magán házak épitése módját a német városokban divó modorhoz hasonlónak mondják, nem követhetjük, mert Esztergom hospesei túlnyomó részben olaszok valának.

Észre vehették olvasóink, hogy gondosan kerültük eddig a „királyi város“ elnevezést. — Nem is volt Esztergom ez időben önálló rnuni- cipium, sőt kétséges, hogy voltak-e egyáltalán ilyenek a tatárdúlás kora előtt hazánkban.— Vizsgáljuk a régi Esztergom jogi viszonyait. —

Martirius érsek 1156-ban a várost váraljá- 1

1) Mon. I. 124.— •) Fejér. Coí. Dipl. VIII. III. 492.

és 447,