Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
sőt fokozódott is a nagy sebességű szárnyashajó-járatok üzembe helyezésével. A felszabadulás utáni autóbuszforgalom az ún. bányászjáratokkal indult meg. Jelenleg Esztergomot a szűkebb és távolabbi környékkel — főleg Doroggal, Visegráddal, Szentendrével — de a fővárossal is összesen több mint 200 buszjárat köti össze. A fővárosból Esztergomba közlekedő autóbusz-gyorsjárat menetideje mindössze egy óra, tehát a vasútnál lényegesen gyorsabb. A hétvégi autós turizmusnak is egyik kedvelt célja ma Esztergom. A várost az újjáépült dörög—vörösvári országúton, a nagy forgalmú M i-es főúton lehet a fővárosból a leggyorsabban elérni. Sokan azonban a tájképi szépségekben lényegesen gazdagabb, bár hosszabb 11. számú útvonalat választják, amely a Duna-kanyarban vezet végig. A téli hónapok kivételével nagyon kedvelt a 111. számú útvonal is, amely Dobogókőn keresztül, a Visegrádi-hegység szép erdőségei között vezet Esztergomba. ESZTERGOM KULTURÁLIS ÉLETE Az újkori Esztergom arcának új vonása a XVIII. században fokozatosan kibontakozó iskolaváros jellege. Valójában alig ült el a várost a török uralom alól felmentő háború csatazaja, az egyház kultúrpolitikai céljainak megfelelően a jezsuita gimnázium máris megnyitotta kapuit (1687). Uj iskolák létesítését követelte az is, hogy a városba sereglő diákok száma egyre növekedett. A kosztos diákok befogadása biztosított némi csekély jövedelmet az egyre inkább tengődő kézművesség mellett a városi lakosságnak. így a XIX. század második felében a kisvárosok sorába tartozó Esztergomban már 6 középiskola működött; diákok vidám zsivaja élénkítette fel ősztől kora nyárig Esztergom egyébként egyre csendesedő utcáit. Az iskolák száma továbbra is 88
