Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

gyarapodott, és a húszezres lélekszámú Esztergomban — jórészt az egyház irányítása alatt — 1935-ben már 9 középiskola, papnevelde, több népiskola és óvoda működött.

A város máig is megőrizte iskolaváros jellegét, iskolái azonban — a ferencesek gimnáziuma kivételével — állami kézben vannak. A három gimnázium, a három technikum, a felsőfokú tanítóképző intézet ma is sok diákot vonz a városba. Kedves, tiszta diákotthonokban laknak, s már csak hírből ismerik az egykori „kosztos diákok” nemritkán sanyarú sorsát. A római kát. hittudományi főiskola Esztergom harmadik főiskolája. A nagy múltú papnevelő intézet fenntartását államunk is segíti, az egyházzal történt megállapodás értelmében. A város iskolái közül külön érdemes megemlíteni a bányagépészeti és villamos- sági technikumnak az esztergom-kenyérmezői vasútállomás közelében felépített és korszerűen felszerelt épületét, valamint a felsőfokú vegyi gépipari technikumot. Utóbbinak esti tagozata is van, amely nagy szerepet játszik a helyi szakmunkásképzésben.

A számos iskola mellett különböző kulturális intézmények, közöttük néhány országos jelentőségű gyűjtemény, mint a Balassi Bálint Múzeum, a Keresztény Múzeum, a Vármúzeum, a Főszékesegyházi Kincstár, továbbá a Babits Mihály Emlékmúzeum, a városi, megyei és egyházi levéltárak állnak a kutatók és a látogatók rendelkezésére, s vonzzák a műélvezők népes táborát a városba.

A művelődést és szórakozást kereső lakosság igényeit kultúrházak hivatottak kielégíteni. Feltétlenül meg kell említeni a korszerű Petőfi Sándor kultúrházat, amely mintegy 500 személyes színháztermével a helyi irodalmi színpadnak, a különböző művészcsoportoknak és a népi együttesnek ad otthont. Színpadán fővárosi színészek is sűrűn szerepelnek. Ugyancsak a szórakozást szolgálják a város filmszínházai, elsősorban a város szívében levő Petőfi filmszínház, amely előadásait nyáron a Városi Tanács székházának hangversenyek rendezésére is al89