Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Az esztergomi érsekek örökös főispánsága a XVII—XVIII. században annyira formális volt, hogy a török utáni első főispán-érsekek közül Keresztély Ágost például főispáni beiktatásán a titkárával képviseltette magát.

A XVIII. század derekáig folytonos a súrlódás a káptalan, az osztrák helyőrség és a város polgársága között. Közben azonban a város polgársága lélekszámban és erőben mindjobban gyarapodott, úgyhogy míg az 1701. évi egyházvizsgálat jegyzőkönyve a királyi városban mindössze kétezer lakost említ, addig 125 évvel későbbi népszámlálás a papság, katonaság, nemesség és diákság nélkül már hatezerhatszáz embert jelez. Ha ehhez a számhoz hozzávesszük a Víziváros, a Vár, Szenttamás és Szent- györgymező lakóit, Esztergom akkori lakosságát kereken tizenegy ezerre tehetjük.

A városi élet újjáalakulásával egyidőben az iskolaügy is előA bazilika a Duna felől