Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
térbe lépett. 1694-ben megindult a jezsuiták négyosztályos gimnáziuma a Vízivárosban, s később a XIX. század első évtizedében a polgárvárosba helyezték át. 1761-ben már könyvnyomda is működött Esztergomban. Alapítója a pozsonyi Royer család volt. Az érsekség visszatérte után rövidesen megkezdődött egy új, nagyszabású székesegyház, az ország akkori legnagyobb méretű építkezésének tervezési munkája. Az építést előkészítő tereprendezés során tűnt el a Várhegy legtöbb középkori építészeti maradványa. Az 1822-ben megindult, sokféle mesterembert és a napszámosok hadát foglalkoztató, nagyszabású építkezés a város gazdasági életét is fellendítette. Meggyorsult az iparosok számának növekedése; sok külföldi kézműves is dolgozott a Várhegyen az egyházigazgatási központ monumentális épületeinek kialakításán. Megkezdődött az iparosok közötti munkamegosztás is. A Kis- Duna partján egymás mellett sorakozó tímárműhelyekből jól kidolgozott bőröket vásárolhattak az esztergomi szűcsök, szíjgyártók. A takácsoktól viszont a vászon a kékfestők gőzös műhelyeibe vándorolt, ahol apáról fiúra hagyományozott, szigorúan titkos eljárással készültek a messzi vidékről is keresett, szép színű vásznak. A Duna hullámai a Várhegy alatt ez idő tájt egyszerre 10—1$ malom kerekét forgatták, s ezek fáradhatatlanul őrölték a termékeny bal parti síkság búzáját, árpáját. Emléküket a szent- györgymezei Molnár sor elnevezése őrzi. REMÉNYEK, GONDOK A város, amelynek polgársága és parasztsága már a kuruc korban is a magyar szabadságharc ügyét támogatta, a XIX. század első felében egyre öntudatosadban kapcsolódott bele a reformkor haladó mozgalmaiba. 59
