Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A kápolna nyugat felé tekintő, dór stílusú oszlopokkal körülvett oltárát Ferenczy István fehérmárvanyból faragott István vértanú szobra díszíti. A szemközti (keleti) oldalon Károly Ambrus főhercegnek, a fiatalon elhunyt esztergomi érseknek (fi809) jelképes síremléke áll. Alkotója a mantovai Giuseppe Pisani éppúgy Canova iskolájának hatása alatt állt, mint magyar pályatársa, Ferenczy István. A kápolna északi falán Csernoch János hercegprímás (11927) jelképes síremlékét Zala György készítette. A főhajó a kupola alatti térre vezet, s ehhez csatlakozik a kereszt- h a j ó két szárnya. A főtemplom képzőművészeti alkotásai közül kiemelkednek a kereszthajók mellékoltárainak képei. A déli oldalon Grigolettinek, a főoltár festőjének önálló alkotását, Krisztus kereszthalálát látjuk, az északin pedig Grigolettinek Mayer bécsi festő által befejezett képét, amely I. István koronafelajánlását ábrázolja. A kereszthajónak összesen hat mellékoltára van. A szoborművek közül Pázmány Péter és Simor János kőalakja említésre méltó: az előbbi Della Vedova torinói szobrász, az utóbbi a magyar Stróbl Alajos műve. A kupola alatti téren túl van a hatalmas szentély. Főoltárát, amelyet liturgikus tárgyú reliefek díszítenek, Bonani Péter carrarai színes márványból faragta ki. Az oltáron különböző szentek életnagyságú szobrai láthatók. A főoltár Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképe világviszonylatban is rendkívüli nagyságú (13 m magas és 6,5 m széles). Grigoletti olasz festőművész készítette, Tizian velencei Assunta-jának felnagyított és módosított másolataként. A szentély boltozatának freskóit L. Morált müncheni festő alkotta. Mielőtt tovább mennénk, feltétlenül érdemes megnéznünk a szentélyben álló prímási trónus és a két oldalán sorakozó kanonoki székek tölgyfa-faragványaitis. A kereszthajó bal oldali szárnya és a szentély sarkán van a sekrestye ajtaja, a kereszthajó jobb oldali szárnyából pedig a Főszékesegyházi kincstárba juthatunk. A kincstár a bazilikának talán legnevezetesebb látnivalója, hiszen nemcsak Esztergomnak, de egész Magyarországnak egyik legértékesebb ötvös- és textilgyűjteményét őrzi. Esztergom papjai által e kincstárban összegyűjtött műkincsek elsősorban egyházi szertartások céljait szolgálták. Egyes darabjait hazánk határain túl is ismerik. A kincstárat a nagyközönség is rendszeresen megtekintheti, és a bazilika kupolacsarnokából nyíló jobb oldali folyosón keresztül közelíthető meg. A kincstárat a XI. század elején alapították. Az azóta eltelt évszázadok alatt a gyűjteményt, amelyet a középkor folyamán a Szt. Adalbert bazilika sekrestyéjében őriztek, nemegyszer súlyos károsodás érte. 133
