Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Vitéz János dolgozószobája

betemetése előtt — az átmenetileg keresztény kézre került vár egyik császári tisztje, Rudolf Petz dandárparancsnok véste be a nevét a kápolna ma is látható Sybilla freskójának felső részébe.

Az Erények terméből falba épített lépcső vezet le a palota legmélyebb szintjére, ahol a harmincas években a várpalota legrégebbi kora román részletét, egy négyzet alaprajzú kis bástyát tártak fel. A lépcső a bástyafalakon kívülre vezető ajtóban végződik.

Az Erények termét finoman megmunkált román kori kettős kapun keresztül hagyjuk el. Eredetileg külső épületkapu volt, amelynek egyik ajtaja a lakótorony földszintjére, a királyi fogadóterembe (a későbbi Vitéz-féle dolgozószobába) vezetett, míg a másikon keresztül az építés korából származó, őrfülkeszerű kisebb bástyafülkébe lehetett jutni.

A palota előteréből lépcső vezet az alagsor egyetlen épen maradt termébe, az ország legrégibb lakószobájába, amelyet a hagyomány sokáig — de alaptalanul — I. István király születési heII9