Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

A legrégibb lakószoba lyének tartott. A középoszlopra boltozott négy szakaszos terem külö­nösképpen elkerülte a palota földszintjének sorsát. Nem tömték be, úgyhogy a bástyarendszer egyik külső lépcsőjén át az elmúlt száza­dokban is meg lehetett közelíteni. Az alagsornak ezt a termét, amelynek mind oldalfalai, mind bolto­zata a XII. század végéről származik, 1874-ben kápolnává alakították át. Falait ekkor freskókkal, padlóját mozaikburkolattal látták el, osz­lopait átfaragták, középső oszlopát kicserélték. A kisudvarra nyíló ajtaját elfalazták, lőrésszerű kitekintő nyílásait tágas neoromán iker­ablakokra változtatták. Bár a helyiség szépségén sokat rontott ez az át­építés és faragás, értéke igy is jelentős, mert ez az esztergomi várkastély egyetlen XII. századi ép boltozású terme. A teremből a kőkeretes ajtón keresztül a palota alagsora felé haladva a vár román kori részleteiből csak az alapfalak maradtak meg. A török háborúk alatt ugyanis a palotának ez a szárnya is összeomlott. Mai álla­potában az akkori hevenyészett hadiépítészet emléke. Az alagsor egyik nagyobb helyiségét lapidáriumnak ren­120

Next

/
Thumbnails
Contents