Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

A század elején gyakori vendége volt a városnak Móricz Zsig- mond, aki ebben az időben írta meg Esztergom vármegye monográfiájának több fejezetét (1908).

A két világháború között Esztergomban találta meg igazi otthonát Babits Mihály. 1924 óta nyarai jó részét Elő-hegyi házacskájában töltötte. Haladó irodalmunk harcosainak tizennyolc éven át valóságos zarándokhelye volt a kis nyaraló.

Babits esztergomi tartózkodásához igen sok mű főződik, de nem kevés azoknak az alkotásainak a száma sem, amelyekben kedvelt városát, házát, kertjét örökítette meg. Megszerette ezt a csendes, álmodozó kisvárost, melyről így énekel:

Az első szent király itt született, s azóta szent város ez: szent és gyámoltalan.

(Szent király városa)

A szekszárdi dombok szülötte magáénak érzi az esztergomi dombokat is:

Éppen olyanok, mint otthoni dombjaim; alattam, fölöttem egy kis darab enyim.

Távolabb a város, és túlnan látszik a szemközti dombról a komoly bazilika.

Rossz a föld, de megterem itt legalább a csend virága, nyugtató lótuszom, s odalent kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.

. . . Egy kis darab enyim ... De hát hol a mienk, amit épp úgy védjen a törvény és a rend ?

Hogy bölcs nemzeteken bíró ököl s iga legyen, miért hagyod óh szent bazilika ?

(Dal az esztergomi bazilikáról)

102