Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Babits elárvult esztergomi házikóját a maiak kegyelete emlékmúzeumként állította helyre. Falai ma is elevenen idézik a nagy költőnek s baráti körének emlékezetét. A költőnek szokása volt ugyanis, hogy — mint valami hatalmas vendégkönyvbe — házikója tornácának falára felíratta az őt meglátogató író- és festőbarátainak nevét.

A háború vége felé pedig a csendes Esztergom emléke a béke nosztalgiáját ébresztette fel több költőben is. Berda József 1945 elején így írt a városról „Esztergom sorsán tűnődöm” c. versében:

.. . Éjjel és nappal csupán a te szemet vidító Képedet látom magam előtt; tenger gyümölccsel Színes szőlői, s még feljebb a magasabb Vaskapu .. .

Ki felejtheti el vadgesztenyékkel sűrű szigeted?

Mikor látlak, ölellek megint magamhoz Kanyargó Dunának ékszere: Esztergom ? Ki tudja ?

írók, tudósok, építészek mellett képzőművészek is hozzájárultak a város népszerűsítéséhez. Modern festőink közül Vaszary János is dolgozott Esztergomban.

A város szülötte volt a múlt század végének ismert festője és rajzolója, Faragó József, aki külföldi tartózkodása során mint a New York-i Puck, majd a Fliegende Blätter és a müncheni Simplicissimus c. élclapok rajzolója szerzett nevet magának. Hazatérve a „Borsszem Jankó” és a „Kakas Márton” munkatársaként főleg politikai karikatúráival tűnt ki.

Esztergom hangulatos utcái, terei, sikátorai elevenednek meg a város szülöttének, Bajor Ágostnak műveiben. A néhány éve elhunyt sokoldalú művész vásznai, akvarelljei és rézkarcai a város legfestőibb részleteit örökítik meg.

A század első évtizedeiben Kernstok Károly művészteleppé alakult nyergesújfalusi villája vonzotta Esztergom környékére haladó képzőművészeink javát.

103