Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

munkássága nagymértékben hatott mind a nyelvészet, mind a magyar költészet megújulására. Vele egy időben tanított Esz­tergomban Kultsár István, aki 1794-ben saját költségén adta ki Mikes Kelemen Törökországi leveleit, majd Pestre költözve 1806-ban „Hazai Tudósítások” címen megindította az első, modem értelemben újságnak nevezhető folyóiratot. E XVIII. századi írók munkássága Esztergom várostörté­netében egybeesik a város magyarosodásával. 1784—1790 között az esztergomi Óvoda utca egyik kicsiny házacskájában Katona István történetíró dolgozik „Magyarország kritikai története” c. több kötetes művén. A régebbi helyi történetírók sorából Széles György (1763), Baranyay Ferenc (1820 körül), Hellseher József városi szenátor, a máig virágzó városi könyv­tár alapítója (1825) és Mathes János, az esztergomi Vár régisé­geinek gondos és tudós kutatója (1827) emelkedett ki. A XIX. században iskolavárossá fejlődött Esztergomban sok író és tudós is tanított. így a nyelvújítás harcosa, Szeder Fábián és a szabadságharc költőpapja, Czuczor Gergely; majd Ipolyi Arnold, a XIX. századi műgyűjtés egyik legnagyobb alakja, a „Magyar mythologia” szerzője, utóbb Anjou-kori történetírásunk későbbi kitűnő művelője, Pór Antal, az egykori 1848-as tüzér. Itt írta oklevéltani műveit és forráskiadványai nagy részét a tudós Knauz Nándor. Hosszú évekig dolgozott Esztergomban Fraknói Vilmos, Récsey Viktor és Záhonyi Mihály, középkori történetírásunk kiváló művelője. Esztergomban szüle­tett és tanult Forster Gyula, a magyar művészettörténet és műemlékvédelem egyik úttörője. A város fia és tanulója volt Baross Gábor is, a modern magyar közlekedés megteremtője. A harmincas évektől kezdve a város polgársága egyre lelke­sebben pártolta a vándorlásra kényszerült magyar színtársula­tokat. Telente átlag hetenkint kétszer volt színielőadás a városban. 1846 Péter-Pál napján, Várady Antal pesti ügyvéd lako­dalmára, két ifjú érkezett Esztergomba mint házassági tanú: Petőfi Sándor és Jókai Mór. 99

Next

/
Thumbnails
Contents