Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

15 vetkezett. Áz 1924/25. tanévben 81 tanuló iratkozott az I. osztályba, s az V. osztályba egymagában annyi, mint 1920/21-ben a VI.—VII.—Vili. osztályokba együttesen. A felső osztályok népessége is növekedőben volt tehát. A teljes létszám : 311 tanuló. 1924-ben, a Klebelsberg Kuno gr. alkotta középiskolai reformtör­vény (a középiskola három típusát — gimnázium, reálgimnázium, reál­iskola —■ megállapító 1924 : XI. te.) tárgyalásaival kapcsolatban még ugyancsak a takarékossági motívumoktól indíttatva az Orsz. Közokta­tási Tanács dolgozott ki egy javaslatot, amelyben 17 vidéki város kö­zépiskolájának megszüntetését, ill. átszervezését ajánlotta a tanulók csekély száma, a meg nem felelő elhelyezés vagy a kultúrális előfelté­telek hiánya miatt. A névsorban az esztergomi reáliskola is szerepelt. A. javaslatról később, már csak az összehasonlítás kedvéért is még bő­vebben lesz szó. A javaslat természetesen a háború alatti és közvetlen utáni létszámokat veszi alapul, amelyek a legtöbb helyütt — így ná­lunk is — kedvezőtlen színben mutatják be az intézeteket. Mind a ti­zenhét város hevesen tiltakozott, agitált középiskolájának tervezett megszüntetése ellen és küldöttségekkel, memorandumokkal ostromol­ták a minisztériumot azoknak fennmaradása érdekében. A javaslat eredményül végül is csak három középiskola beszüntetését érte el, amely iskolák egyébként is a legkedvezőtlenebb körülmények között működtek : a vasútállomás nélküli Fehérgyarmaton megszűnt az odame­nekült beregszászi gimnázium maradványa, aztán a sárbogárdi községi gimnázium, amely pénzügyileg roppant labilisán volt megalapozva, meg a nyírbátori gimnázium (az Orsz. Közoktatási Tanács indokolása szerint: az ország leganalfabétább vidékén.) A többi 14 iskola, s így a miénk is megmaradt. Az iskolafenntartó Esztergom városa állásfogla­lásának különös súlyt adott Komárom-Észt er gom vármegye határozott állásfoglalása. Az 1924. évi június hó 17-én tartott rendes havi ülésén ,,megdöbbenéssel vette tudomásul" az Orsz. Közoktatási Tanács javas­latát és kéri a Minisztert, hogy a beszüntetésre vonatkozó tervezetet véglegesen ejtse el és a reáliskola további fejlődhetése érdekében fenn­állását intézményesen biztosítsa. Legven segítségére végleges épület emelésével és államosítással. A reáliskola pedagógiai munkájának a tanker, kir. főigazgató a huszas évek folyamán évről-évre állandóan elismeréssel adózott.. A főigazgatói jelentések alapján azután a nm. vallás- és közoktatási mi­nisztérium ritka kitüntetésben részesítette az iskolát : 32.818/1925, V. ü. o. sz. rendeletével a tanártestületnek a tanítás és nevelés munká­jában elért szép eredményéért elismerését fejezte ki. Gaal Mózes tizenegyévi főigazgatósága alatt nem merült fel többé az iskola fennmaradásának kérdése. A szülőket és az iskola barátait bizo­nyára érdekli, hogy az iskola legfőbb irányítója és legközvetlenebb el­lenőre, az ország legnagyobb tankerületének, a budapestvidéki tank.e- rületnek országos hírű volt főigazgatója, Gaal Mózes hogyan véleke­dett az esztergomi reáliskoláról és munkájáról.1) Sajnos, ezek a meg­1) Gaal Mózes főigazgatósága alatt 29 fiú-középiskola tartozott a budapest­vidéki tankerületbe, még pedig : az aszódi, balassagyarmati, ceglédi, egri, esztergomi, gödöllői, gyöngyösi, hatvani, jászapáti, jászberényi, kalocsai, kecskeméti, kiskunha­lasi, kiskunfélegvházai, kunszentmíklósi, mezőkövesdi, miskolci, nagykőrösi, rákos- palotai, salgótarjáni, szolnoki, tatai, újpesti, váci összes állami, felekezeti, községi középiskolák.

Next

/
Thumbnails
Contents