Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
16 állapítások hivatalos iratok, az évenkénti ellenőrző főigazgatói látogatások befejezésekor tartott s a nm. vall. és közokt. minisztériumba felterjesztett jegyzőkönyvek mélyén vannak elrejtve s így nem mehettek át eléggé a köztudatba. A tizenegy jegyzőkönyv sok elismerő megállapításából — tekintettel még több mondanivalónkra — csak három rövid szemelvényt idézünk e helyütt. Az 1927. évi márc. 26-án tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből : „Kifejezésre juttatom, hogy ennek az intézetnek tanártestülete szerencsés összetételében, együttműködésének egymást kiegészítő és támogató összhangjában, a kollegiális érzésnek derűs hangulatában, az iskolai oktató és nevelő munka komolyságában : a legjobbak közül való egész tankerületemben.“ — Az 1928. évi március 27-én tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből : „Az iskola belső élete, az iskolában végzett munka nemcsak megnyugtató, hanem örvendetes is . . . A tanulók létszámának mérsékeltebb volta alkalmat ad a tanárnak arra, hogy minden tanítványát alaposan megismerje, velők a szó igazi értelmében egyénileg foglalkozzék, de jótékony hatású a tanítás, a begyakorlás, a számonkérés szempontjából is.“ — Az 1929. évi március hó 11-én tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből : „Ennek az iskolának belső életét, szemmel látható fejlődését igen nagy lelki örömmel figyeltem a 11 év alatt. . . A fejlődést nemcsak a felsőbb osztályok népesedése mutatta, hanem a tanári nevelő és oktató munkának minősége is. Nyiltan és nyomatékosan kijelentem, hogy tanítás és nevelés szempontjából tankerületem legkiválóbb iskolái közé tartozik, melynek tanártestülete és igazgatója a legteljesebb elismerésemre tartanak méltán számot.“ A tanuiólétszám tovább emelkedik. Mint a vidéki középiskolákban mindenütt, a létszám itt is hullámzik : egy-két-három évi alacsonyabb létszámra újabb emelkedés következik. így pl. az 1929/30. tanévben már 101 volt a felső osztályok tanulóinak száma. Az intézet fennállásának 75. évében, 1931/32-ben 72 tanuló jelentkezett az I. osztályba, a nyilvános (308) és magántanulók (15) összes száma pedig 323. A következő évek némi csökkenése után újra emelkedő a tendencia s az 1938/39. tanévben már 339 a beírt nyilvános tanulók száma, ugyanakkor a négy felső osztályba 98 tanuló járt. A tavalyi 1940/41. tanévben pedig a beírt nyilvános tanulók száma 342, ebből 114 a felső osztályos nyilvános tanuló. A létszám ellen tehát már jó ideje kifogás nem emelhető, s az intézet megszüntetésének „szükségessége“ ezzel már nem volt indokolható. Mind a reálgimnáziumi, mind a reáliskolai iskolatípust eltörlő és az „egységes középiskalá“-t (gimnázium) megalkotó 1934. évi XI. t. c. életbelépése folytán a városi Szent Imre-reáliskola is az 1934/35. tanévtől fokozatosan gimnáziummá alakult át. Voltak, akik a harmincas évek derekán azzal a „jóindulatú“ javaslattal jöttek, hogy az iskolafenntartó város elismerten súlyos iskolaügyi terhein a közoktatásügyi kormányzat úgy segíthetne legegyszerűbben, hogy az iskolát tanártestületével, felszerelésével együtt áthelyezi Pestszentlőrincre. A város képviselőtestülete azonban nem járult hozzá ehhez a tervhez ; kimondotta, hogy inkább vállalja továbbra is a fenntartás terheit, de közel nyolcvan éves középiskolájának áthelyezésébe a már többször kifejtett városgazdasági és városi iskolaügyi érdé-
