Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

6

gyújtópontjának, Szent István, az Árpádok, s a magyar hercegprímás székhelyének művelődési igényeit nem akarja majd egy, vidéki mezővárosok szükségleteire és igényeire szabott „kultúrstatisztika" Pro- krusztes-ágyába szorítani, hanem dicső történelmi múltjához, a Szent István-i állameszme és a magyar katolicizmus ősi középpontjához méltóan ezt a várost megkülönböztetett, s azt minden magyar város fölé emelő különleges elbánásban és támogatásban fogja részesíteni. Ügy érezzük, hogy ezt teljes joggal várhatja Esztergom minden keresztény világnézetű magyar kormánytól.

*

* *

Az esztergomi városi Szent Imre-gimnázium (veit reáliskola) ügye, fennmaradásának kérdése a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 56,595/1940. V. ü. o. számú rendelete folytán újra döntés előtt áll. Ez a miniszteri rendelet ugyanis „kultúrpolitikai okból" a gimnázium felső tagozatának fokozatos megszüntetését és ennek helyébe négy évfolyamú gyakorlati (kereskedelmi) középiskola létesítését kívánja a jövő tanévtől kezdődően. Azonkívül a rendelet az 1907. évi XII. t. c. 10. §-a alapján kötelezi a várost, hogy négyosztályos polgári fiúiskolát állítson fel.

Abból a célból, hogy mindenki s főképen a döntésre illetékes városi képviselőtestület tagjai tisztán lássák ezt az évek óta húzódó s a városnak mind kultiirális, mind gazdasági érdekeit jelentősen érintő ügyét, elsősorban a városi gimnáziumot érintő vonatkozásaiban, a gimnázium (-reáliskola) Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége úgy határozott, hogy emlékiratba foglalja a kérdés egész anyagát minden fontosabb mozzanatában és vonatkozásában, s azt mindenkinek rendelkezésre bocsájtja.

A már évek óta a városi gimnázium megszüntetését célzó leplezett akcióban időről-időre felbukkanó és strohmannoktól fedezett pórias hangú röpcédulákkal, tendenciózus nyiltlevelekkel, s a — főként a túlzó sajtóban megjelent — hangulatkeltő cikkek felületes és felelőtlen állításaival és ferdítéseivel szemben a Szövetség eddig nem fordult a komolyabb gondolkozású városi polgárság józan Ítéletéhez. De a fent idézett miniszteri rendelkezésnek — elismerjük, hogy bizonyára jóhiszemű, de a való helyzet és tények nem pontos és részletes ismeretén alapuló — indokolása most már parancsolóan szükségessé tette, hogy a Szövetség, amelynek alapszabályszerű rendeltetése, hogy a városi Szent Imre-gimnázium fennmaradásában közreműködjék, á kérdés részleteinek nyílt, tárgyilagos és őszinte feltárásával és megtárgyalásával a tévedésre, annak okaira, valamint a várcs közönségének érdekeire rámutasson s ezzel a város kultúrálís és gazdasági érdekeit, s a szőnyegen