Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
49 már létező gyakorlati irányú középiskolának, a líceumnak és az itt még létesítendő gyakorlati irányú gazdasági középiskolának — amelynek a kereskedelmi középiskola egyik válfaja — egymáshoz való viszonyát, helyzetét, minősítő képesítését a pályaválasztás szempontjából és mind a kettőnek jövő lehetőségeit. Eire indít bennünket a város minden fiát, polgárát egyaránt terhelő gondos mérlegelés kötelezettsége a város éle* tének bármely területért előálló átalakulással, változással szemben. Nem mondunk újat azzal, hogy a szülőt, bármily iskoláról is legyen szó, gyermeke jövője szempontjából legfőképen és legelső sorban az érdekli, hogy az illető iskola mire képesít, milyen életlehetőségeket tár fel, milyen életpályákra léphet bizonyítványával az ifjú és kevésbbé az, hogy abban az iskolában mit tanítanak és hogy milyen általános, vagy szakműveltséget nyújt. Nézzük csak az említett kétféle gyakorlati középiskolát ebből a szempontból. Talán a legegyszerűbb és legvilágosabb az az eljárás, hogy az idézett 1938 : XIII, törvénycikknek a képesítésről, minősítésről rendelkező paragrafusait szóról-szóra, de a szemléletesség kedvéért párhuzamosan állítjuk egymás mellé : 29. §. (2.) „A líceum érettségi bizonyítványa . . .............................. mindazokra a z állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883:1. t. c. vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá.................................... ........................................a tanítóképző akad émiákon, úgyszintén — az egyetemek, a jogakadémfák, a hittudományi főiskolák kivételével — főiskolákon,*) végül a Magy. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ....................................... közgazdaságtud ományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra.“ 47. § (2.) „A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány ..... mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883:1. t. C. vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá .... [csak a mező- gazdasági középiskola: a gazdasági akadémiákon] 2) úgyszintén............, . . ...........................más szakfőiskolákon,1) vé gül a Magy. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem [csak a mezőgazdasági középiskola: mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán], közgazdaság- tudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra “ Amint ebből a párhuzamból világosan látható, a liceum és a kereskedelmi középiskola érettségi bizonyítványa között a törvény szövege szerint semmiféle képesítésbeli különbség nincsen, sőt a liceum még egy- gyel többre is képesít : a tanítóképző akadémiára. 1 2 1) A mind a 29. §-ban, mind a 47. §-ban említett főiskolák (szakfőiskolák) a következők : testnevelési főiskola, polgári iskolai tanárképző főiskola német nyelv nélküli szakcsoportjai, gazdasági szaktanítóképző, kereskedelmi főiskola, zene- művészeti főiskola, képzőművészeti főiskola, továbbá a közigazgatási (jegyzői), postai, vasúti tanfolyamok. Mindezekre egyformán képesít mind a líceumi, mind a kereskedelmi középiskolai érettségi bizonyítvány. (A 47. §-ban sarkos zárjelbe tettek a mi értelmező beszúrásunk. A pontozást csak azért eszközöltük, hogy a szöveg egyező részei egy sorba kerüljenek. A törvény szövegéből nem maradt ki semmi,) 2) Lásd Somogyi : Hazánk közoktatásügye a világháborúig, 158. old. 4
