Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

48

ges, vagy hasznos alapjának feltüntetni. Nem ez ä rendeltetése. A törvény csak lehetővé teszi, hogy a polgárit jó eredménnyel végzettek is — esetleg bizonyos feltételek mellett —- magasabb fokú iskolákban folytathassák tanulmányaikat, de nem szánta kerülő útnak a magasabb követelményű iskolákba jutáshoz. A szülőket erre bíztatni legalább is felelőtlen dolog. Kereskedelmi iskolákban tanító tanárok nyíltan elismerik a polgári vagy a gimnáziumi négy osztály elvégzése után a kereskedelmi iskolába lépő tanulók szellemi szintjének lényeges különbségét. 1) S ez természetes is. A polgári iskolának egészen más a művelődési anyaga, más a módszere, más a légköre, mint a klasszikus, vagy a gyakorlati középiskoláé. Ebből következik, hogy a kereskedelmi középiskolának is az az érdeke, hogy oda inkább a jobb előképzettségűek, a gimnázium IV. osztályát végzettek lépjenek, a polgáriból csak a jobbak. És ezért is kívánatos Esztergomban a két teljes gimnázium, hogy igy mindkettőből minél több, a gyakorlati pályára hajlamos, alaposabb formális képzésben részesült tanuló kerülhessen a létesülő kereskedelmi középiskolába. ,

* *

*

Az előbbiekben hivatkozás történt az Esztergomban már meglévő gyakorlati irányú középiskolára, líceumra. Ugyanaz az 1938. évi XIII. t. c. létesítette, amely a „gyakorlati irányú középiskoládnak kívüle még három válfaját teremtette meg. Ez a törvény mondja ki, hogy 1938 óta a középiskolának három faja van: 1. az 1934 : XI. t. c.-ben szabályozott elméleti irányú gimnázium, 2. ennek a törvénynek II. részében szabályozott gyakorlati irányú líceum, 3. ennek a törvénynek III. részében szabályozott gyakorlati irányú gazdasági középiskola, úgymint a mezőgazdasági középiskola, ipari középiskola és kereskedelmi középiskola.“ 2)

Nem a hangulatkeltés, nem az ellen-beszélés szándéka vezet bennünket, amikor a következőkben vizsgálat tárgyává tesszük a helyben 1 2

1) V. ö. az Esztergom és Vidéke idézett cikkében : „Csak még egy dologra mutatunk rá • bizony még ott is, ahol hamarjában nem is gondoljuk, többet ér a latinos gimnáziumi végzettség. Sok letagadhatatlan tapasztalat beszél arról, hogy pl. a ta- nítóképzőben a műveltségi alap szempontjából milyen hasonlíthatatlanul többet ér a négy gimnáziumi, mint a négy polgáriiskolai végzettség, — még akkor is, ha valamely szigorú gimnáziumból származó közepes vagy gyengébb bizonyítvány áll szemben a polgáriiskolai jelessel. Még a magyar nyelvet és magyar nyelvtant is mennyivel alaposabban tudta átérteni az, aki latin nyelvtant tanult !"

2) Összehasonlításul : Négy évvel előbb a középiskoláról szóló 1934 : XI. t. c. indokolása a „középiskola“ fogalmát egészen másképen határozta meg : „A középiskola a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésére szolgáló iskolafaj. Ezért nem szakműveltséget ad, hanem a nemzet korszerű művelődési eszményének és művelődési színvonalának megfelelő általános műveltséget, melynek birtoka képessé tesz a magasabb értelemben vett szellemi munkára, minden irányú tudományos tanulmányok folytatására és az élet szerteágazó problémáinak kellő megértésére és megítélésére." Ugyanez az indokolás a továbbiakban kijelenti, hogy „miként a tudományban és a nemzetpolitikában, az oktatásügy terén is szintézis, az ösz- szefogás, az egységesítés irányában kell haladnunk." Ennek folyományaként jött létre a minden egyéb középiskola-típust eltörlő u. n. egységes-gimnázium. A középiskoláknak egységes gimnáziummá átalakulása még be sem fejeződött, amikor az 1938-as törvény négyféle újabb középiskola-típust létesített.