Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

V

Az esetleges átszervezés, vagyl a jelenlegi állapot fenntartásának várható következményei: a város iskolaügyi terheinek alakulása, a felállítandó új intézetek anyagi szükségletei. A csonka-gimnázium életlehetősége. Az „olcsó“-iskoláztatás, meg a „latinmentes“-iskola jelszók megvilágítása. A két gyakorlati középiskola: a líceum és a kereskedelmi középiskola egymáshoz való viszonya a képesítésminősítés szempontjából is. A reáliskolára való hivatkozás.

Nézzük meg most közelebbről, hogy mit is kíván az idézett 56.595/ 1941. V. ü. o. számú miniszteri rendelet az iskolafenntartó várostól, illetőleg mily módon akarja ,,a város iskolaszervezetében kialakult hibás állapot megszüntetésével... a város középfokú oktatásügyének most már halaszthatatlanná vált rendezésé‘‘-t megvalósítani.

A miniszteri rendeletet legfontosabb részeiben alább ismertetjük. A rendelet ismertetése már azért is indokolt, mert az erre hozott városi közgyűlési határozat elleni fellebbezésnek egyik indoka, hogy a közgyűlésen a rendelet ismertetése nem volt elég részletes. Mivel a rendeletben néhány olyan megállapítás is van, amely — érzésünk szerint — félreértésre adhat okot, a tények megvilágítására bátrak leszünk ezekhez vonal alatt jegyzettel szolgálni.

A miniszt. rendelet szerint a hibás állapot abban van, „hogy Esztergom városa, a hozzá szorosan csatlakozó Párkány község, továbbá a nyugatra, délre és keletre eső, főleg bányászattal és iparral foglalkozó községek a népiskolát meghaladóan taníttatni kívánt fiú tanulói polgári iskola hiányában1) vagy kénytelenek erre irányuló igényük kielégítéséről lemondani, vagy gimnáziumba iratkozni, ami egyfelől a gimnázium színvonalának kényszerű leszállítására vezet,2) másfelől a tanulók egy részét olyan pályákra tereli, amelyek igényüket és képességeiket meg- 1

1) A Dorogról, Tokodról, Nyergesújfaluról, Süttőről Esztergomba igyekvők útközben, Esztergom előtt találják az észtéi gomtábori polgári fiúiskolát. Ha tehát azt keresnék, nem tennék meg a hosszabb utat Esztergomba. — Különben is az 1927 évi XII. t. c. alapján akár Dorog, akár Párkány és Nána kötelezhető volna polgári iskola fenntartására.

2) A rendelet szövegéből nem világlik ki, hogy ez a megállapítás melyik helybeli gimnáziumra vonatkozik: a városi gimnáziumra, a bencés gimnáziumra, vagy mindkettőre ? A nyugatra, délre eső, főleg bányászattal és iparral foglalkozó községekből ugyanis egyaránt sok a bejáró tanuló mindkét gimnáziumba. így pl. az 1939/40. tanévben a városi gimnáziumban a nyilvános tanulók 27 °/o-át, a bencés gimnáziumban a nyilvános tanulók 31 °/o-át tették a vidékről bejáró tanulók. A városi gimnázium színvonalára nézve pedig lásd ezen Emlékirat 16. oldalán a főigazgatói megállapítá,’ sokat és a 15. oldalon a minisztérium elismerését,