Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
38 Haladják. Ez országos szempontból sem kívánatos. A reáliskoláknak gimnáziumokká történt átalakulásával — mondja a rendelet — szükségessé vált továbbá, hogy Esztergom városában, hol a gimnáziumi oktatás a város szellemével összhangban hitfelekezeti gimnáziumodban 1) új iskola létesítése nélkül is kielégítően megoldható, a polgári iskolán kívül gyakorlati középiskola is létesüljön, amely a város és környéke jellegének megfelelően 2) s a már hosszabb idő óta 3) kialakult kívánalom szerint leghelyesebben kereskedelmi középiskola alakjában szervezhető, illetőleg a városban már közel három évtizede működő kereskedelmi szaktanfolyamnak 4) négv évfolyamos kereskedelmi középiskolává való kifejlesztésével valósítható meg. — Minthogy a város iskolaszervezetében kialakult hibás állapot megszüntetésével, vagyis a polgári fiúiskola és a kereskedelmi középiskola megnyitása és kifejlődése után a községi gimnázium létoka szükségképen megszűnik, ez az iskola fokozatosan megszüntetendő . . .“ A rendezés szellemére is rámutat a rendelet következő passzusa : „Amidőn azonban a várost felhívom, hogy a törvényes kötelezettség nélkül fenntartott gimnázium megszüntetésével tegyen eleget polgári fiúiskola fenntartására vonatkozó törvényes kötelezettségének, az iskolaszervezeti kérdések rendezését olyan módon kívánom lehetővé tenni, amely egyben figyelemmel van a város azon méltányos kívánságára, hogy iskolai terhei csökkenjenek s azok viselésében az állam az eddiginél nagyobb arányban vegyen részt." — Minden esztergomi polgárnak ez már régóta hő kívánsága. A városi gimnázium sorsára nézve, miután szóvá tette a felső osztályok kisebb létszámát, így szól tovább a rendelet : „Nem szorul indokolásra, hogy a halaszthatatlanul szükséges polgári fiúiskola és kereskedelmi középiskola létesülésével a mindenképen szükségtelenné vált gimnázium esetleges további fenntartását az államkincstár érdekeinek megóvása mellett nem tekinthetem többé indokoltnak 5) s e helyett a valóban fenntartandó iskolák létesítésénél kívánom a várost támogatni.' A rendezés módozatait a miniszteri rendelet a következőképen írja elő : 1. Az 1927. évi XII. te. 10. §-a alapján kötelezi a várost négy osztályú polgári fiúiskola felállítására s ennek fenntartásához hajlandó 50 %-os fizetéskiegészítő államsegéllyel hozzájárulni. (Megjegyzés : A rendelet további részéből kitűnik, hogy ezt a hozzájárulást csak abban az esetben adja az állam, ha a város gimnáziumát beszünteti.) A városi polgári iskolából a várost terhelné : a személyi illetmények másik fele, a lakbér, a nyugdíj járulék és a dologi kiadások. Amennyiben a város gimnáziumát nem szünteti be egyidejűleg, a polgári iskola fenntartásának minden költsége a várost terheli. — (Lásd alább.) 1) A miniszteri rendelet is többes számban emlegeti a hitfelekezeti gimnáziumokat, tehát a ferences gimnáziumot is olyannak veszi, amely helybeli és vidéki (nem bennlakó) tanulóknak is nyitva áll. Lásd erre nézve bővebben a 32.—34. old. 2) Három sorral feljebb a város szellemére, most a város jellegére történik hivatkozás. Érzésünk szerint a két jelentés között nincsen akkora különbség, mini a hozzájuk fűzött megállapításokban. 3) Három év óta. 4) A kétéves keresk. szaktanfolyam. csak 3—4 éve működik, azelőtt csak egyéves női keresk. szaktaníelyam volt. 5) Ez egyszerűen azt jelenti, hogy megvonja az intézettől az államsegélyt.
