Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
36 alkalmi vásárláson kívül). Ez az összeg még nagy városban is súllyal esik a gazdasági mérleg serpenyőjébe, nem hogy azt ilyen kis városban, mint amilyen Esztergom, egyszerűen lekicsinyelni lehetne. Nem is kicsinyeitek le sehol a. ,,nem-helybeli“ tanulót ott, ahol komolyan csináltak és csinálnak iskola-politikát s azon keresztül gazdasági politikát. A magyar vidéki híres „iskolavárosok" már a békevilágban is nagyrészt ebből éltek s ezzel lettek népesekké és jómódúakká. Persze, arról is gondoskodtak, hogy a nem-helybeli tanulók ne csak bejárók legyenek, hanem részben itt lakók is, mert ezzel nagyobb összegű pénz kerül a város gazdasági vérkeringésébe. Tanulságul néhány világháború előtti, békebeli adat : Munkács városa (17 ezer lakos) száz tanulót befogadó állami internátusa szolgáltatta a gimnázium tanulóinak jó egyharmadát. A mindössze 3368 lélekszámú Csíkszereda középiskoláinak benépesítését 115 tanulós internátusával érte el. A békevilág híres iskolavárosának, a 35.000 lakosú Szatmárnak mind a négy középiskolája (két gimnáziuma, egy felsőkereskedelmi iskolája, egy tanítóképzője) zsúfolt volt s csak a kir. kát. gimnáziumnak 1913/14-ban 15 osztályban 707 tanulója volt s ezeknek 42 °/o-a : 290 vidéki tanuló hat különböző internátusbán lakott. Makón (35.000 lakos) ugyancsak a világháború előtt csak az állami gimnázium 430 tanulója közül 178 volt a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DEMKE) internátusának növendéke. így van ez ma is ; s hogy a sok közül a mai világból is mondjak egy klasszikus iskolapéldát : a tízezernél jóval kevesebb lakosú Csurgó ref. gimnáziumának 1939/40-ben 13 osztályban 540 tanulója volt, közülök felénél jóval több, 299 volt az internátus növendéke. S ha mindezekhez még hozzávesszük a szomszédból, a közeli környékből gyalog, kocsin, vasúton bejárókat (mert bejáró tanuló már 50 évvel ezelőtt is volt !), akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy ezekben a gimnáziumokban és egyéb középiskolákban a helybeli tanulók száma sehol sem érte el, ill. nem haladta meg lényegesen a tanuló-összlétszám felét. S mégis : ezen a címen senki sem tervezett iskola-megszüntetést, mert egy város sem nélkülözhette a középiskolát mint gazdasági tényezőt. Ha Esztergom is iskolaváros akar lenni és maradni (hisz más aligha is lehet, ha élni akar, mert sem fürdővárossá, sem nyaralóvárossá fejlődéséhez nincs meg a kellő tőke-ereje, az egyéb idegenforgalom pedig csak átmenő jellegű), akkor ezeket a példákat kell követnie.Minél több és minél többfajta iskolát ide s ezen a réven minél több „nem-helybeli" tanulót ! A városnak semmi haszna nincs abból, ha egyik, nyolcvan év nagy áldozatával virágzóvá fejlesztett középiskolája helyébe egy még bizonytalan jövőjű s hozzá még kisebb kuítúrértéket jelentő iskolát állítanak. Ez nem több, hanem kevesebb, bármily szép jelszavakkal is propagálják, nem gyarapodás, hanem — legjobb esetben — egyszerű csere, amely azonban sokkal .több helybeli és vidéki szülő érdekét sújtja, mint ahány szülő „sürgeti" a gyakorlati (kereskedelmi) iskolának más iskola romjain való felállítását.
