Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- 4 • vezetek létrehozásában, a földreform megvalósításában. Programjuk szerencsésen találkozott össze azon munkás-paraszt szülők kívánsággal, akik gyermekeiket iskoláztatni kívánták, és a fiatalok azon törekvésével, hogy az életre közösségben kívánnak felkészülni, amelyhez a mintát akkor a "Győrffy-modell" szolgáltatta. Ezen alapon jött létre a korszak sajátos kulturális népi tömegmozgalma. E mozgalomnak biztosította a kívánt szerve ti keretet az 1946. július 18-a,. - a Győrffy-kollégisták munkája eredményeként - alakult Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, NÉKOSZ. Az alakuló ülésen részt vett politikai életünk számos ismert vezetője is. Másnap Rajk László belügyminiszter felt vással fordult a megyei törvényhatóságok vezetőihez, melyben a kollégium;, mozgalom támc ■ .tására szólítja fel ő^et. Augusztus 6-án Tildy Zoltán köztár sági elnök a rádióban intéz felhívást a magyar társaualomho: melynek keretében - töb^k közt - az alábbi hangzott el: "A kollégiumok megteremtésének mu kájában mindenkinek meg kel_ tennie a maga kötelességét. Vannak e- tekintetben kormányzati feladatok, s tudom, hogy a demokratikus magyar köztársaság kormánya örömmel fog megtenni ezután is mindent a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom gyors és tartós sikere érdekében. De azt szeretnénk, ha a kormányzaton kívül az egész magyar társadalom magáénak vallaná ezeket a kollégiumokat, nemcsak szóban és ünnepélyeken, de szívesen vállalt áldozatokban s a mindennapi élet gyakorlatában is." A szövetség később megjelent felvételi tájékoztatója szerint "a népi kollégiumok nemcsak internátusok, hanem ne- velölrtézmények is: a kollégiumban élő diákság az iskolai tanulmányok mellett foglalkozik külön kollégiumi tanulmányokkal és munkákkal is. A kollégiumok önkormányzati intézmények: tagjaik vélemény- és cselekvési szabadságukban nincsenek korlátozva,
