Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

a kollégium irányításában személyesen résztvesznek, művelődésük és nevelödésük it. tételeit szabadon megválaszthatják. A diákok önkormányzati életének eredényességí. a kollégium igazgaz:na és nevelői k . biztosítja, s külön művelődési lehetőséget teremt kollégiumon belül. Az egyes kolléniumi közösségek egymással versenyeznek a nagyobb! .<ú tudás, a tanulmányi eredmények elérésére, a társadalmi munkák nar obfokú elvégzésére. A kollégium gondoskodik a tagság teljes ellátásáról, a szegény diákok ruházatát kiegészíti, legjobb kollégisták számára pedig ösztöndíjat biztosít. A Szövetség kollégiumába csak a legjobb iskolai végzettségű diákok kerülhetnek, akik a kollégium felvételi vizsgálatain megállják a helyütt s csak azokat tartja meg, akik a legjc'jan végzek mind iskolai, mind kollégiumi tanulmányaikat. Ezért a népi kollégiumba való felvételhez külön pályázni és vizsgálatot tenni szükséges."

2.

Ehhez az országos mozgalomhoz csatlakozott Komárom megye, így Esztergom is. A Szabad Esztergom című helyi lap hírt ad az országos szövetség megalakulásáról, közli annak a Győrffy kollégistának a nevét is, aki a megyében a szövetség ügyeit képviseli.

A város társadalma már az első felhívásra megmozdult. Ugyancsak a Szabad Esztergom július 28-án hírül adja, hogy •

"Esztergomban is létesítenek népi kollégiumot, ahol ötven munkás-paraszt középiskolás tanulót fognak nevelni."

A tudósítás írója tudja, hogy a megvalósítás komoly terhet ró a városra, de véleménye szerint "bármely nagy is volna ez a teher, vállalnunk kell jövőnk ériekében".

A város polgármestere augusztus 5-én átiratot intéz az ügyben a Megyei Földbirtokrendező Tanács^z, amely