Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- 52 gistákkal) költöztek össze, a kisebbik részük a tanítóképző - eddig teljesen külön életet élő - interná- tusába került. Az első két intézmény lakóival már e- lőzőleg is volt kapcsolatuk. Itt az összeköltözés - különösen a fiúknál - csupán formális volt, nem okozott nagyobb zökkenőt. Megtartva bizonyos hangadó, vezető szerepüket, szinte észrevétlenül vegyültek el az új társak között. A két fiúkollégium egy épületben lévén, a népi kollégisták velük többet találkoztak - közösen rendezett kollégiumi esteken és barátilag -, az iskolában osztálytársak voltak, ezért azok életét "kívülről" már eddig is befolyásolták, figyelemmel kísérték. (A Március Tizenötödike című diáklap 1948. október 29-i számában a volt egyházi internátus egyik diákja cikket írt, amelyben belső életükről,a köztük végbement demokratikus átalakulásról számol be. A szerző állítását - hozzá írott levélben - a népi kollégisták kétségbe vonták és bebizonyították, hogy a diákok többségénél és a vezetők gondolkodásában az államosítás óta nagyon kevés változás történt.) A volt Érseki Tanítóképző helyzete különbözött a város többi államosított intézményének általános képétől. A tanítójelöltek többsége az iskolához kapcsolódó internátusbán lakott, így az itt folyó világnézeti nevelés sokkal koncentráltabb, célratörőbb és eredményesebb is volt. A tanítóknak - különösen az egyházi képzőkben diplomát szerzetteknek - egyházi szolgálatokat is kellett ellátniok, no meg nem lényegtelen az sem, hogy a mindenkori esztergomi érsek szeme előtt tevékenykedő iskolának - ahol az ifjakat konkrét pályára tudatosan készítették elő - produkálnia is kellett. A képzőnek ez a különös, bizonyos fokig kiemelt helyzete eredményezte aztán azt, hogy itt nehezebb volt az államosítás okozta törést áthidalni, mind számos más iskolánál. Ez érthető, hiszen eddig az egyház szolgálatára mélyen vallásos szellemben nevelt fiatal tanítójelöltek válaszút elé kerültek akkor, amikor a tanító feladatai új megvilágítást kaptak. Mindezek eredményeként a fiatalok gondolkodásában eszmei zavar keletkezett.
