Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 47 Májusban az egyik pesti hitoktató az érsekség számára készült feljegyzésében panaszolja a népi kollégiumok .Irtását, amikor ezt írja:

~skolámba főként a népi kollégium növendékei járnak, akik valamennyien vidéki földművesek és mező- gazdasági munkások gyermekei. Legtöbbjü marxista- materialista beállítottságú és sajnos er a világnézet bennük <■ kollégiumi nevelés, az ott uraiKodó szellem eredménye. Ezt abból következtetem, hogy a Kollégiumba kerülő növendékek kezdetben többnyire nem tanúsítanak ellenséges magatartást a vallással szemben, sőt egyesek közülük komolyan vallásosak is, s ugyanezek az iskolai év végére egészen szomorú változáson mennek keresztül; bizalmatlanokká, közömbösökké, sőt kimondottan vallásellenesekké válnak. Ennek okait a következőkben látom: Annyira le van foglalva a kollégisták ideje, hogy sem kongregációba, sem másféle vallásos egyesületbe nem járhatnak. Ugyanakkor hetenként többször részt kell venniük úgynevezett demokratikus világnézeti nevelést adó adőadásokon ... ennek eredménye azután az a sajnálatos tapasztalatom, hogy kollégista növendékeim közül azok, akik már hosszabb idő óta növendékei a kollégiumnak, rideg elzárkózással viseltetnek velem, hittanárukkal szemben."

Az imént felsorakoztatott tények az országos kép egy részét alkotják, melynek szálai - az akkori sajátos helyzetnek megfelelően - Esztergomba futottak össze. Ezek a feljegyzések konkrétan nem az esztergomi kollégium hatásáról tanúskodnak csupán, de nyilván arra is vonatkoznak.

Nemcsak a katolikus egyház igyekezett és kényszerült megérteni az idők szavát, amikor - kissé ugyan megkésve - egyházi vezetés alatt lévő népi kollégium felállításán fáradozott. Ismerve s Kor által felvetett kérdéseket, nem csupán jámbor világnézeti kérdésről volt szó már ekkor, hanem napi politikai, társadalmi harcról is, amely ellen más indokkal nem lehetett már az egyházaknak sem felvenni a harcot.