Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 39 A már említett Temesvári Pelbárt Gimnáziumban még 1949 őszén is a Diákszövetség iskolai vezetőségének fele? a 16 tagú Márciusi Gárdából 10 fő, a VI. osztályban a kommunista aktíva valamennyi tagja népi kollégista volt. A többi középiskolában jóval kevesebben voltak, de mindenütt az élen jártak a szervező és politikai felvilágosító munkában. Az egységes ifjúsági szövetség - a DISZ - megalakulásának évében - 1950-ben - az iskola titkára a Közgazdasági Gimnáziumban, az I. István Gimnáziumban és a Tanítóképzőben volt népi kollégista. A diákok által létrehozott tanulókörök vezetőit ők készítették fel a politikai jellegű foglalkozásokra. Ilyen kérdésekről beszélgettek 1948-ban társaikkal: Miért kell a diáknak politizálni? Az egyház és a demokrácia viszonya stb. Emellett számtalan konkrét városi, iskolai, mozgalmi kérdést vitattak meg társaikkal.

A diákság szervezetének létrehozása ebben az időben lem volt könnyű feladat, mert többségük kezdetben idegenkedett belépni vagy azzal együtt dolgozni .

Az isKolákban kockázatos volt kezdetben a szervezkedés, vagy a Március Tizenötödike című diáklap terjesztése. Később viszont már keményen kellett küzdeniük azért, hogy a szervezeteket egy idő után tömegesen elárasztó maradi gondolkodású fiatalok ki ne szorítsák őket a vezetőségből, mert ez esetleg marit az ifjúsági szervezet jellegét változtatta volna meg, ami pedig kárt okozott volna akkor is, ha csak. rövid ioeig is tartott volna ilyen elcsúszás.

A város diákjaival való egyre szorosabb Kapcsolat során derült csak ki, hogy milyen sokat tanultak az 1947-1948-as években a kollégiumi foglalkozásokon. A politikailag néha szinte teljesen tájékozatlan vaoy félretájékoztatott diákok ezt hamar észre is vették. Ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk, egyre többen kértek tőlük segítséget, tanácsot. Az eddig igen gyakran lenézett kollégista fiatalok kis