Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 40csoportja, tanulása és társadalmi tevékenysége révén a diákság mozgalmának egyre tekintélyesebb, elismert csoportjává vált.

Helyzetük javulását közben az is segítette, hogy a tanügyi főhatóság intézkedésére ún. szabad beszélgetési órákon szó esett a népi kollégium rendeltetéséről, az ott folyó munkáról, a jelentkezés é§^ a felvétel lehetőségeiről.

Az államosítás megtörténtéig viszont csat az egyedüli városi gGmnáziumban volt mód ennek a megoldására, a többiekben csak később kerülhetett rá sor.

A kívülállók közt kezdetben megdöbbenést váltott ki, hogy a lányok és a fiúk a népi kollégiumban tegezték egymást. Akadtak, akik ebből messzemenő - természetesen negatív - erkölcsi következtetést vontak le. A város diákjainak, tanárainak jelentős része nehezen fogadta el a népi kollégisták számára természetes tegeződést. A mai diákok nem is sejtik, hogy mindaz, amit a felnőttek és a diáktársak közti kapcsolatban ma már természetesnek tartanak, négy évtizeddel ezelőtt még problémát jelentett.

A város diákjainak feltűnt a kollégisták és a nevelők egymáshoz való viszonya, közvetlen kapcsolatuk. A felnőttek és a gyerekek közti kölcsönös bizalom kialakulását sok felnőtt is kétkedve fogadta. A felnőttek tekintélyüket féltették, pedig éppen a kollégiumban kialakult kölcsönös bizalom, a lendületes munka cáfolt rá érveikre, még akkor is, ha néha történt rendellenesség ezen a területen. Ezt egyébként legtöbbször a népi kollégiumi mozgalom azon kritikusai nagyították fel, akik érveik, politikai, pedagógiai nézeteik igazolására a felfedezett hibák kipellengérezésére, azok eltúlzására készültek.

8.

Az 1948-as év bővelkedett történelmi eseményekben. Ugyanakkor a népi kollégiumi mozgalom je-