Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 24 megtölteni, a rendelkezésre álló ruhának elegendő volt a kosár vagy a láda is.

Még 1949 tavaszán is például - az 1948. évi államosítás után - a Szent Imre és a Ferences Gimnázium összevonásával létrehozott Temesvári Pelbárt Gimnázium 20 segélyezett tanulója közül 12 népi kollégista volt. (E gimnázium akkor - átmenetileg - állami kezelésben volt.)

A kollégiumban helyet kapott fiatalok pontos létszámát nehéz megállapítani, általában 30-40 fő között mozgott számuk. Az 1947/48. tanévről fennmaradt eredeti feljegyzésben 44, az 1948/49. tanéviben 36 név olvasható, de ezek között csak fiúk szerepeltek, többségük mindkét évben. E névsorokban szereplők között azonban akadtak olyanok is, akik csak rövid ideig, a tanév elején éltek a kollégiumban, meg olyanok is, akik tanév közben érkeztek. E névsor tulajdonképpen abban igazít csak el, hogy ezekben a tanévekben hányán fordultak meg a kollégiumban. 1971-ben - amikor a volt kollégisták találkozót rendeztek - emlékezetből mintegy 80 fiú és lány nevét írták össze.

A tanulók a városban akkor működő középiskolákba jártak, legtöbben a polgári iskolába és a városi Szent Imre Gimnáziumba, melynek igazgatója 1946. november 15-én azt jelentette a tankerületi főigazgatónak, hogy iskolájából 10 fő lakik a kollégiumban.

Ez az akkori létszám közel harmada. Néhányan az egyház által fenntartott iskolákat látogatták.

Akik felvételüket kérték a kollégiumba, azoknak felvételi vizsgát kellett tenniük. Ez nem szigorú vizsgáztatás volt, hanem beszélgetés a magyar nép történetének fontosabb állomásairól, véleménynyilvánítás az ifjú magyar demokrácia küzdelméről, eredményeiről, az akkor aktuális politikai kérdésekről. Ugyanakkor a jelentkező verset szavalt vagy énekelt saját belátása szerint. Ez az aktus tulajdonképpen inkább ba- rátkozás, ismerkedés volt.

A kollégium lakói - akik egymást tagtársnak szólították - havonta általában 5-10 forintot fi