Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 25 zettek, amelynek fejében teljes ellátásban részesültek, de ágyneműt sajátjukat használták. Szüleik a megye, illetve elsősorban az Esztergomi járás területén laktak. A meg yén kívüliek száma elenyésző volt. Többen találtak itt otthonra a Csehszlovákiából elmenekülni kényszerült magyar nemzetiségű fiatalok közül is.

6.

A népi kollégium életére, munkájára Esztergomban is a közösségre támaszkodó önkormányzat volt jellemző. A tanév elején a tagság ifjúsági vezetőséget választott, élén a titkárral, aki egyben az igazgató közvetlen munkatársa is volt. A választott vezetőség tagjai voltak még: a kulturfelelős, a gazdasági, a sport- és a honismereti megbízott. E kollektív testület közvetlenül - viszonylag széles jogkörrel és felelősséggel - irányította a közösség életét, amelybe a felnőtt vezetők csak szükség esetén avatkoztak be, ők inkább pedagógiai, politikai tanácsadók voltak.

Ugyancsak a tagság választotta a "népbíróságot" éa a "népügyészt". E testület tárgyalta a tagok fegyelmi ügyeit.

A nagy közösség kisebb egységekre, szövetkezetekre tagolódott. Ennek az alapközösségnek elnöke és vezetősége volt,.mint egy alapszervezetnek. E közösségek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit választották névadójuknak. Az 1947/48. tanévben Kossuth, Vasvári és Táncsics is szerepelt a névadók között. Az ifjúság minden szinten választotta vezetőit, mindig a többség akarata érvényesült. Ezt mindenkinek és mindig tiszteletben kellett tartania. A tisztségviselőket évfolyamoktól és iskolafajtól függetlenül választották. Az idősebb diákok sem a jog, sem a kötelesség területén nem részesültek külön elbánásban. Az idősebbeknek a közösség írta elő a fiatalabbak segítését. A kollégium vezetősége - elsősorban a titkár - nagy tekintélynek örvendett, intézkedő-