Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- 23 a helyzet különben országos jelenség volt abban az időben. Ezt bizonyítja a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 124 - utolsó felében kiadott rendelkezése is 'ely a népi kollégiumokban elhelyezett középiskolai canulók december hónapban esedékes különbözeti vizsgáinaK elhalasztását engedélyezte, mert "a kollégiumok ifjúsága az elmúlt hónapokban erős fizikai mun'. t fejtett ki." Az, hogy ebben az ügyben országos jellegű intézkedés kiadására volt szükség bizonyítja, hogy a kollégiumokba valóban sok olyan gyermek nyert felvételt, akinek a tanulási lehetőséget egyedül ez az új intézmény biztosította. Ezeknek jelentős része az elemi iskola 4. osztályának elvégzése után nem tudott középiskolába kerülni, hane. otthon, falujában folytatta tovább az iskolát. A kollégium lehetővé tette számára, hogy helyzetén változtasson, de az elemi iskola 5-6. osztálya után már nem kívánt a gimnázium vagy a polgári iskola 1. osztályába beiratkozni, ezért különbözeti vizsgát tett és felsőbb osztályokba iratkozott - oda, ahová szerencsésebb társai már az elemi 4. osztálya után eljutottak. E rendelkezés kiadása bizonysága továbbá annak is,hogy az 1946 őszén szerveződött kollé- g. .-okban országszerte gondot okozott, hogy lakóinak enerL,-:- ”át kezdetben lekötötte az anyagi alap megteremtésével kapcsolatos kőzet lem. Többség^ ::' a szegény társadalmi rétegek gyermekei kerültek ezen intézményekbe. Bizonyítja ezt az is, hogy a különböző iskolai segélyekből a kollégiumban lakók iskolai létszámukhoz viszonyítva többen részesültek mint társaik. 1946-ban több fiatal tanaij elengedése ügyében adott be iskolájához kérelmet. Kérésüket - amelyeket a pártok is támogatták - teljesítették. A S?r.oad Esztergom 1946. december 22-i számában nyilanosan mond ezért köszönetét. A tagság szociális helyzetére utal az is, hogy tulajdonképpen a meglévő 1-2 szekrénynél többre nem is volt szükség, mert nem tudták volna ruhával
