Walter Gyula: Dr. Zádori János élete (1888)

38 Dr. Zádori János.

össze. Nt. Zádori yános ur, az esztergomi papnöveldében a theologia tanára ma tartá nyilvános tu- dori vitatkozását .... Zádori neve ismert az egyházirodalmi körökben, a „Társadalom alapelvei“ által pedig az ifjabb irók egyik elsőrangú capacitásának vallotta be őt a közvélemény.

Mint iró világos, kedves; mint tanár meleg, meggyőző. Széles ismeretü és gondolkodó szellem; eszméit a szépség ragyogja át. Ilyennek találtuk őt ma is. A szentségek jellegéről tartott értekezése a beható eruditio mellett, lelkes, élénk nyelvezetével köté le figyelmünket. Vita tételei: „A pápa világi fejedelemségének jogszerűségéről; az öngyilkosságról; a lélek halhatatlanságáról“ igen korszerűek lévén, kettőzött érdeket keltettek. Az ellenvetések megoldása egyátalán mind igen sikerült; de mégis legfőbb figyelmet nyert a pápa világi fejedelemségének jogvédelme. “ Ismertetvén ezután az ellenfél- (Hatala Péter) támadásait, igy folytatja: „Zádori a logika és jogelvek szigorú alkalmazása által finom megkülönböztetésekre jutván, bevitatá: hogy a nemzetiségi eszmék nem jogosithatnak fel erkölcstelen jogsérelemre, hogy a népszavazat nem adhat a népnek jogot — uralkodóját elkergetni vagy jogos birtokától megfosztani, hogy a pápának nemcsak joga van a világi fejedelemséghez, de megfelelő kötelességek is fűzik őt ahhoz, melyek alól magát semmikép fel nem mentheti stb. stb. Az idő eljárván, a vitatkozásnak vége szakadt. Nem bántuk meg, hogy jelen voltunk; élvezetes néhány óranegyedet tölténk el hazai hittudományunk szentelt csarnokában.“

Elérvén czélját, átküzdvén a szigorlatok izzasztó csatáit, örömmel üdvözlé a befejezés várva-várt pillanatait, melyek leemelék szivéről a készületek gondjainak nehéz köveit. Hasonlított a fárasztó ösvényeken járó utashoz, ki ha szerencsésen megérkezett kitűzött