Az esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyező pénztár ügyviteli szabályzata (1896)

31

. az orvos a hórházat igénybe veendőnek, szintén jelentés teendő az igazgatóságnak és annak intézkedése bevárandó. Hogy az orvos egészen önkénye szerint járjon el és a beteget a legcsekélyebb bajjal is kórházba küldje, azt az igazgatóság a pénztár jól felfogott érdekeinek szem előtt tartása mellett, nem engedheti meg, sem el nem nézheti.

3. A vények kiállítása, továbbá a gyógyászati szerek utalványozása.

4. Minden betegesedési eset alapos megvizsgálása, s amennyiben a megbetegedést a tag szándékos cselekménye, illetve oly okok idézték elő, melyek alapján a tag csak orvosi gyógykezelés és gyógyszerekben részeltethető, továbbá ha az verekedés vagy szerencsétlenség következménye, a betegségi bejelentésen kívül kimerítő, külön Írásbeli jelentésnek kiállítása s a betegségi bejelentéssel együtt az igazgatósághoz való származtatása.

5. Bármelyik szülésznő hívása folytán a szülő tagnak látogatása, illetve szülésnél közreműködése.

6. A táppénzek, gyermekágysegély és temetkezési járulék kiutalványozásánál alapul szolgáló pénztár-orvosi jelentés-űrlapnak szabályszerű kitöltése s az igazgatósághoz származtatása. A »betegségi igazolvány« a) pontosan kitöltendő; b) csakis akkor, s addig (oly időre) állítandó ki, mig az orvos a betegségről (munkaképtelenségről) saját személyében győződött meg, s nem a főnök, a gyárvezető vagy esetleg a tag azon kijelentésére, hogy pl. 8 napig volt beteg utalványozandó ki a táppénz ; c) a betegségi igazolvány hetenként egyszer hét napra állítandó ki.

Ha a betegség huzamosabb ideig tart, a betegségi igazolvány hétröl-hétre állítandó ki, tüzetes megjelölésével azon napok számának, a melyeken az illető beteg munkaképtelen volt. Ha a betegség nem tartott volna egy egész hétig, de 3 napnál tovább, világosan megjelölendő, hány napon át volt