Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-76áttört födémeket kaptak, a kápolna boltozati boradrendszerót pi dig egy modern betonkupolára fűzték fel.

De folytassuk a kápolnából elinduló utunkat a várpalotá - nak további termeiben ! A középkorban Fehértoronynak nevezett , régi lakótoronynak déli zárófalát a törökkori ostromok egyiké - nek ágyútüze leomlasztotta. A háborús idők nem engedték meg azt hogy a régi alaprajzot állítsák vissza, ezért ma úgy a lakóto - rony külső déli fala, mint a benne elhelyezkedő két terem sza - bálytalan alaprajzot mutat. A Lipótbástyáról, vagy Fehértoronyról visszajövet a hajdani palotának két földszinti terméhez érkezünk. Művészettörténészeink feltételezése szerint az első terem a XV. században a tudós Vitéz Jánosnak dolgozószobája volt. Kereszt boltozatát a bolygók s az állatkor jegyei ékesítették, be szédes jeléül Vitéz érsek csillagászati érdeklődésének. A terem oldalfalának freskói a sarkalatos erények jelképes alakjait ábrázolták s ugyanezeken a falakon megjelent a reneszánsz művésze kedvelt antik diadalmenet motívuma is. Az Erények freskóiból korunkra négy szimbolikus alak maradt meg: a Prudentia /Bölcseség a Temperantia /Mértékletesség/, a Fortitudo /Erő/ és a lustitia /Igazság/ allegóriája. Az ábrázolások kortörténeti érdekességét növeli az, hogy a Fortitudo alakja, kezében, XV. századvégi ma gyár gerezdes buzogányt szorongat, mig a Xustitia-alakon, félig elrejtve , egy középkori barát alakja megjelenik. E XV. századvégi falképek mesterét kutatóink azzal a firenzei származású és 14.94-ben Hyppolit esztergomi érsek számadás könyveiben szereplő festővel igyekeznek azonosítani, akinek korára utaló más esz - tergomvári freskónk nincs. A Iustitia-freskó felületének érdé -