Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-77kessége az, hogy azon egy arab feliratú bekaroolást látunk.Ez, Germanus Gyula professzor feloldása szerint Piri agának, az esztergomi vár török parancsnokának 1593-ból származó nóvira- ta.

Az Erények terméből, Vitéz János, egykori dolgozószobá jából egy magasabb szintű, előkelő ajtókiképzésü terembe ló *

púnk. Ennek déli falát, mint már említettük félkörös hajlású hadiépitkezéssel pótolták a törökkorban. Jelenleg a várpalota különféle helyeiről előkerült románkori, zömmel festett kőfa- ragványok vannák benne. E teremből egy kis kilépő van, ahol a- lighanem az őrség egy tagja tartózkodhatott. A terem aligha - nem fogadóteremnek épült. Padlóját, csakúgy, mint hajdan a kápolna és a palota minden termáét, vörösmárvány kőlapok borították.

Az Erények terméből egy egyszerű ajtókereten át egy kis keskeny lépcsőre is kijuthatunk, amelyen át, ha végigmegyünk a- zon, kiléphetünk a vár bástyáin kivüli területre. E keskeny kis lépcsőről , annak végén, balkéz felé a palota legmélyebb szintjére jutunk. Itt, az 1934-38. évi ásatások a várpalota legrégeb- * bi koraromán részletét tárták fel. Kisméretű, négyzetalaprajzú régi bástya ez, amelyhez egykor egy földszintes kőépület csat - lakozott. Utóbbiból csupán annak bejárati küszöbe maradt fenn . Ezt a kis, régi bástyát, a hozzátartozó lakóépülettel együtt a III. Béla-kori palota építkezés teljességgel megszüntette, mé - gis jele annak, hogy a várpalota helyén, a XII. század végénél már jóval korábban is volt kőépület. Az a feltevés, hogy e cse - Vély kis maradvány egy szentistvánkori palota maradványa lenne,