Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)
-73zolásoknak - például a Júdás-csók jelenetének - töredékei mé - gis fennmaradtak, de kevesek ahhoz, hogy rekonstruálásuk meg - oldható lett volna. Néhány , gyönyörűen megfestett arc töredéke jelenleg a kápolnához vezető déli átjáró falén nyert elhe - lyezést. A kápolna testéhez két, oldalkápolna-szerü, négyzetes a- laprajzú fülke csatlakozik. A baloldali mellékkápolna oltáré - nak asztala, falba mélyített szentségtartó fülkéjének kiképzése és vörösmárványból faragott, alkalmasint reneszánszkori ülőfülkéje azt mutatja, hogy e kis, mondhatni egyszemélyes imahely , eredetileg a király, vagy az érsek magán-kápolnájának készült. Töredékes freskónyomok mutatják, hogy e kis mellékkápolna fal mezői is freskáltak voltak s mesterük a Szibillák mesterével azonos lehetett. A másik, a kápolnából jobb kéz felé nyiló i- gen szerényméretü fülke a királyi palota hajdani lakótermeit, lakótornyának lépcsőjét köti össze a kápolnával. Az átvezető, a palotát a kápolnával összekötő folyosóból csigalépcső indul a hajdani centrum, a lakótorony első emeletére. Hasonló csigalépcső indítását találjuk meg a palotának, a kápolnához közeleső földszinti termében. A török időkben összeomlott palotának 1938-ban csupán egyik, északabb! csigalépcsőjét rekon - struálták. Ma ezen a rekonstruált csigalépcsőn mehetünk fel a palota egykori szivét jelentő lakótoronynak, a középkori Fehér toronynak / az újkorban Lipót-bástya / első emeleti platójára. A lakótorony emeleti szintje, amely a török háborúk idejéig , a régi metszetek bizonysága szerint is, több emeletet s jelentős felépítményt hordozott, a várpalotának legszebb kilátó és