Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-74nézőpontja. Jól áttekinthetjük innen a hajdani Vár dé1.' , „exeti és nyugati felének kiterjedt báetyarendszerét, a Vízivárost, az esztergomi szigetet, Esztergom városát, távolabb Dorog füstölgő kéményeit, a Gerecse, a Pilis s a Börzsöny komor hegytömegét. A hajdani Fehértorony magasabb emeletének felmenő falait a régi , törökkori háborúk nyomtalanul elpusztították, mindössze egy vörös téglákból épített barokkor! várta szakítja meg a terrasz új kiképzésű mellvédjét.

A feltárás és a rekonstrukció munkájának megértéséhez , - amely a magyar müemlékhelyreéllitás egyik büszkesége, - tudnunk kell azt, hogy a törökkori háborúk idején mind a házikápolnának mind a csatlakozó palotaépületnek födéméi beomlottak. A termek , mivel a tüzérségi fegyverek mind hatékonyabbá lettek, falaikkal mér nem nyújtottak volna kellő védelmet. Ezért aztán, a XVII. - század elején a földszinti helységeket, a kápolnát, csakúgy, miként a palotát épülettörmelékkel tömték el, ezek tetejét lefed - ték s a XVII. század elejétől fogva az 193á—ben megkezdett fel - tárásokig a Lipót bástyát használták anélkül, hogy bárki is sejtette volna: románkori termeket rejt itt maga alatt a betöltött föld^. A XX. századi feltárások előtt a palota egészéből mindösz- sze a bejárati iv melletti két gótikus termet s az alagsor egyik románkori szobáját ismerték /az úgynevezett Szent István-szoba/, ide, az utóbbiba azonban nem fentről, hanem egy a bástyákon átmenő lépcsőn át közlekedtek. S, ha már a régi állapot ismertetésénél tartunk, elmondjuk azt is: miként került sor 1934-ben az á satási munkák megindítására s mik voltak a kápolna és palotarom megtalálásának első szakaszai.