Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-72épen úgy megtalálhatók, a kutatás szerint dálfrancia előképekre vezethetők vissza.

A királyi kápolna falfestményei többrétegüek. A legalsó, legkoraibb rétegben, a szentélyt övező körfalon, hét lépő o - roszlán alakja helyezkedett el. Bizánci hímzésekről ismert pal- mettás keret s az életfa ősi jelképe egészítette ki ezt az áb - rázolást. Jelképének végleges feloldásén kutatóink most dolgoznak. A XIV. század első évtizedének esztergomi ostromai valószínűleg nem kímélték a királyi, ekkor már érseki házikápolna falait sem. Ennek tulajdoníthatjuk azt, hogy Telegdi Csanád érseknél hatalmas újjáépítő munkája a kápolnára, - esetleg annak új bolti zására - is kiterjedt. Az kétségtelen, hogy a kápolna második , felső freskórétege Telegdi CBanád érsek építkezésének idejéből, az 1330-13ú0-es évekből származik. Ekkor kerültek a kápolna fa - laira a maradványaikban máig fennmaradt Szibilla- ábrázolások. 1 volt az oka annak, hogy már a törökkor útiéiról is a Szibillák - kápolnájának nevezték ezt az épületet. Művészettörténetünk az i- táliai trecento festészet valamelyik, Magyarországon dolgozó jó- kezű mesterét tiszteli a freskók alkotójában. Gerevich Tibor a nápolyi Anjouk kedvelt, udvari festőjét, Niccolo di Tomasot tartotta e müvek s a kápolna , zömmel megsemmisült többi figurálisa mesterének. Újabban Dercsényi Dezső későbbre keltezte e müvek e- redetét. A kápolna mennyezetét kék alapon aranycsillagos diszü , a mennyboltozatot ábrázoló freskó diszitettei a magasabb falme - zokon pedig bibliai jelenetek helyezkedtek el. Ezeknek a freskó ábrázolásoknak legnagyobb része sajnos, menthetetlenül mégsem - misült akkor, amikor a kápolna boltozata beomlott. Egyes ábrá —