Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-64zépkori anyagának országos fontosságát, rangját magyarorszá - gi gyűjteményeink sorában.

A Kincstár- keletkezése visszanyúlik a XX. századra, az esztergomi Szent Adalbert bazilika építése, megalapítása idejére. A tatár, — mint a vár történeténél láttuk - nem tett és nem tehetett kárt benne, hiszen megtorpant a vár védő ijjászok nyilad előtt. Az Arpádház kihaltát követő nehéz évtizedben a- zonban annál súlyosabb veszteségek érték. Az Árpádházi királyság korának mii ki nőseit Németújvári Iván s a cseh Vencel király - mondhatni - teljesen elrabolta. Az Anjou-kor kincseitől pedig , Zsigmond király idején , Stibor vajda, az Esztergomot elfoglaló királyi hadak kapitánya fosztotta meg Esztergomot. Az esztergomi vár kiürítésekor, 1528-ban a káptalan a drégelyi , régóta esztergomi érseki tulajdonban lévő várba, majd Nagyszombatba, innen 1566-ban Pozsonyba, 1594-ben Thurzó György Ijeta- vai várába, 1605-ben Olmützbe, 1619-ben a jezsuiták grazi ko - lostorába, onnan 1626-ban Pálffy István vöröskői várába, 1629- ben a győri káptalanhoz, 1645-ban Esterházy Miklós lánzséri , hires várába, 1665-ban Bécsbe és Pozsonyba, 1809-ben, Napoleon bécsi bevonulása elől Garamszentbenedekre és Garamszentkereszfc- re szállította a kincstárat. A kincstár régi állagát , hadikiadások fedezetére előbb II. Lajos király, majd Szapolyai János is igénybe vette. Pedig ekkorra már jócskán megdéz3málta a nagy értékű gyűjteményt János, Mátyás király áruló érseke, aki áru - ló módon Frigyes császárhoz szökött. Mátyás főherceg, a későbbi IX. Mátyás 1593-ban Bécsbe kérte, -"lerajzoItatás végett" a hires Mátyás kálváriát s azt a káptalan csak hosszas instanciázás