Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-65után kapta vissza. 1685-ban, Béce ostroma idején Kollonich Li- pót lefoglalta a Szelepcsényi érsek bécsi házában őrzött szé — kesegyházi kincsek jórészét s Szelepcsényi érsek félmillió forintra becsült kincseiből fedezték Bécs védelmének jelentős a- nyagi terhét. 1793-ban, 1799-ben és 1848-ban a kincstár nemes- fémtárgyainak jelentős részét át kellett adni a hadikincstárnak. 1886—ban Simor János érsek a Bazilika egyik termét páncélkamrá — vá épittette át s itt nyert, máig elhelyezést a főszékesegyház kincstára. A második világháború idején, a bombázások elől a Bazilika altemplomába szállították a kincstár tárgyait, amelyek így elkerülték mind a hadisérülést, mlndpedig azt, hogy a fasiszták Nyugatra hurcolják azokat. A Kincstár műtárgyainak repoziciója,- Genthon Istvánnak, a gyűjtemény kiváló ismerőjének és ismertetőjének közreműködésével, - 1953-ban ment végbe, a műtárgyakat az 1942-ben, Lépőid Antal által irt s kiadott katalógus számjelzé - seivel látták el.

A Kincstár fent elmondott hányatott sorsa a magyarázata annak: miért maradt meg aránylag oly kevés műtárgy a kincstár régi, évszázadok óta ismert anyagából. A gyűjtemény első leltára 1528- ból való s ma már alig akad egy-egy kincstári műtárgy, amelyet e régi leltár tételeivel azonosíthatnánk. Ugyanakkor azonban, ami - kor állandó veszteségek érték e gyűjteményt, főpapok és világiak a veszteséget újabb és újabb ajándékaikkal gyarapitották is.

Kor szerint a Kincstár mai középkori anyagában egy karoling sorból való hegyikristály keresztet, nyolc árpádkori, négy anjou - sori ötvösművet s egy anjoukori kárpitot találunk. Zsigmond király 3 a Hunyadiak, Jagellók korából már huszonhét ötvösmü és húszon -