Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

kozott. A kápolna oltárét Andrea Ferrucci, fiesolei szobrász - művész 1519-re készítette el. Az építészeti műremek mesterét Giul Giuliano Sangallo személyében, vagy közvetlen munkatársai egyikében találta meg kiváló kutatónk, Balogh Jolán* A toszkánai reneszánsz stilus egyik legszebb emléke ez a kápolna; mintaadó é - pitészeti jelentősége nem csak Esztergom, de Magyarország hatá - rain is túlmegy. Hazai jelentősége azért is fokozott, mert egyetlen, relative épségben megmaradt reneszánszkori arohltekturánk.

A Bakócz kápolna történetéhez számos megkapó magyar történeti emlék fűződik. II. Lajos királytól, Sobieski Jánosig s Lo - tharingiai Károlytól II. Rákóczi Ferenc fejedelemig, Szulejmán , török szultántól Kazinczy Ferencig számos történeti személyiség megfordult benne s szépségét egyaránt megcsodálta magyar és idegen. Talán ennek is köszönhető, hogy néhány emberábrázoláaos szobor kivételével, még a török rombolás is megkímélte. Kőpadlója a- lá, 1521-ben eltemették Bakócz Tamást. Később, amikor a törökkoriban dzsámi lett s törököket Is temettek talajába. A sírokat valószínűleg a török is dúlta, azonban Bakócz Tamás mellkeresztjét s tetemét a XVIII. században mégis megtalálták. Bakócz reneszánsz - rstilü gyémánt mellkeresztje jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban van, mint ezt Wattay Erzsébet kutatónk közölte. A Bakócz kápolna - mint említettük is, - elkerülte a Szent Adalbert bazilika gyászos sorsát s 1683 után a Várba telepitett császári helyőrségnek imahelye lett. Vörösmárvány falaira mind az 1595«, mind az 1633. évi, felszabadító ostromnak számos magyar és idegen katonája rávéste nevét; egyszer érdemes ] enne feloldani a kápolna falára vésett sok száz aláírást.