Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-58Sajnos, a Bakóéz-kápoIna a gondos helyreállítás ellenére is sokat veszített eredeti szépségéből. Valaha szabad térben állt s

»

csak hatalmas kapuivével csatlakozott hozzá a főtemplomtesthez.

Ma a Bazilika épülettömegébe olvad. Ez a változtatás alapjában súlyosan megváltoztatta az eredeti kápolna igen szellemesen meg oldott megvilágitását. Packh, amikor - fordított tengellyel - újból felépítette a kápolnát, annak régi ajtóivét alkalmazta a - márvány ülőfülkék, illetve karosszékek fölött - ablakivnek , s a hajdani, alacsonyabb ablakivből alakított bejáratot. Ez azt a hátrányos helyzetet hozta létre, hogy a Bazilika főhajójából leszűkül bepillantásunk a Bak6cz-kápoInába s annak pompás, belső architektúráját lényegében csak akkor látjuk, ha egészen az épitmény belsejébe megyünk! a kápolna kupolája csak úgy látható, ha egészen alá lépünk. A bizánci kereszt alaprajzú kápolna, régi, bronz diszmüvekkel diszitett kazettás kupoláján valaha egy lanterna ült, amely felső megvilágitást is nyújtott. Ma ez hiányzik. Ugyancsak felső fényt bocsátottak a kápolna homályába azok az ivpárkány feletti boltmező-ablakok, amelyek három irányba is kitekintettek. Mindezek által a Bakócz—kápolna sokat veszitett a régi optikai hatásából, a kicsiny belsőtér magasrendü és raffi - nált monumentalitásából. A kápolna szobrászati diszei közül,sajnos a legtöbb megrongálódott. A Ferrucci-féle oltárról a törökök az összes szoboralak arcát, igy a donátor figurájának, Bakócz Tamás szobrának fejét is letörték; a ma látható, kissé nehézkes és esetlen fők XIX, századi kiegészítések. A főoltárra helyezett Fekete Mária-kegykép újkori, bizantinikus alkotás, a XVIII. század elején Schuchknecht ezredes, esztergomi várparancsnok adományoz—