Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

Az esztergomi Várról

■12. í'f/1

Ío

Nehéz feladatra vállalkozom akkor, mikor megkísérlem zt, hogy rövid összefoglalóban ismertessem az esztergomi Vár örténetét és műemlékeit.

Az a kicsiny hegyfennsik. amelyet esztergomi Várhegynek tévézünk, a magyar múltnak s a magyar művelődéstörténet anya - ti emlékeinek valóságos keresztmetszete és túlzás nélkül ál - Áthatjuk azt, hogy a táj történetének sok évezredes kulcsa , gyben pedig Magyarországnak talán legjelentékenyebb múzeumi a iealék -együttese. A Hl. századvégi hajdani kirélyi palota re- :onstruált romjai a magyarországi gótikus építészet első emlé - :ei. A Vármúzeum kőtárai románkori, gótikus és reneszánsz ópi- .észetünk európai rangú emlékeit őrzik. Az újkori Bazilika tes- ébe beépített Bakócm-kápolna legépebb, legteljesebb reneszánsz- :ori építészeti emlékünk. A modern főszékesegyházban őrzött Kincsár régi ötvösségünknek és textilművészetünknek világhírű emlé - :eit láttatja. Dgyanitt őrzik az esztergomi főkáptalan levóltá - •alt, számos eredeti középkori oklevéllel. Maga a XIX. században elépitett Bazilika, máig Magyarország legnagyobb temploma, épi- észeink sorának s a templom végső formaadójának, Hild Józsefnek lagyvonalú művészetét hirdeti.

Munkánknak nem tudományos kérdések felvetése, nanem a Vár— iegy történetének, műemlékeinek, múzeálls Jellegű gyűjteményei -