Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

nek ismertetése a célja« Éhez képest munkánkat három szempont vezeti. Elsősorban a Várhegy múltjának sok évszázados történetét tekintjük át. Ezt kővetően a Vár régi és ma is álló müem - lékelt ismertetjük, utalással azokra a hajdani műemlékekre, a- melyeket a török elleni háborúk elpusztítottak. Harmadjára, vi gezetül a Várhegyen őrzött gyűjteményekről adunk áttekintést.

Az esztergomi Vár - a magyar történet kezdeti századaiba! a királyoknak, majd a tatárjárástól a török időkig, 1249-től a 1520-as évek végéig, Esztergom érsekeinek rezidenciája, a törő világban az oszmán birodalom legnyugatibb végvára - elpusztul műemlékei hírmondóiban s megmaradt műemlékeiben , mint e magya nép múltjának szinte jelképes foglalata, mélyen összeforrt a a gyarság küzdelmes életsorsával.

Az esztergomi Vár mai állapotát, képét a Vérhegy közepén ló, 1822-1869 • között épített főszékesegyháznak, az esztergomi zilikának építésével alakították ki. A Vár középkori elrendező a mai képtől jelentősen eltért.

Hégente a hegy közepét, - valamivel a mai Bazilika főteng lyétől délebbre - egy, a mai talajszintnél mintegy tiz méterre magasabb domb uralta. Ezt a dombot koronázta a - homlokzatával Duna, szentélyével a pilismarót! országút felé tekintő - hajda Szent Adalbert bazilika. Ennek a régi főtemplomnak építését a század elején még - Esztergom szülötte - I. István király kezd

meg.

Maga a Várhegy keleti irányban, a mai főszékesegyház homl zati propileumának lépcsői előtt, meredek esésben végződött. I,