Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-41bástya a XVI. század építménye; abban a korban keletkezett, a- mikor a tüzérség fegyverei már mind hatásosabbá és mind fenyegetőbbé váltak. A körbástya belsejében hatalmas ágyúterem helyezkedik el, kilövőrésein keresztül dél és kelet felé végigpász - tázhatta a terepet a tüzérségi védelem. /E kerekbástya belsejében egy hadtörténeti kiállítás bemutatását tervezzük./ A régi főkaputól északra eső, négyzetalaprajzú torony, - amelynek csupán alagsora és földszintje maradt meg, - jóval koraibb épit - mény. Meglehet, hogy Telegdi Csanád XIV. századi erődítéseinek egyike. Elgondolkoztató, hogy történetünknek mennyi nagy alak - ja, népünk egykori hőseinek milyen gazdag sora lépte át hajdan ennek a főkapunak küszöbét! Figyelmes megtekintést érdemel a főkapu minden maradványa: máig jól láthatjuk azokat a kőperselyeket, amelyekben hajdan a felvonóhíd tengelye forgott.

Szemléljük végig a Vár bástyáit, mielőtt a Várhegy két nagy építészeti objektumát, a Bazilikát és a régi palota romcsoportját, a Vármúzeumot felkeresnénk. A főkaput, gyalogutunk mellett elhagyjuk s felérünk a Vár fennsikjára. A régi keleti bástyák , amelyek a főtemplom homlokzata előtt hajdan zárták a hegyet, ma benn nyugszanak a föld alatt. Északkelet felé, az úgynevezett Szeminárium-kert mellett azonban újra felszínre bukkan a fellegvár régi bástyarendszere. Az északkeleti bástyák a várat észak felől védő északi rondellába vezetnek. Hatalmas, belül a régi vízvezeték aknájával és ágyútermekkel ellátott körbástya ez, a- mely alkalmasint szintén a XVI. század müve. Nem csak az Esztergom alatt elfutó Dunát, hanem a Garam torkolatát is uralja ez a rondella, ahonnan egyik legszebb kilátás nyílik a Kisalföld és