Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

As esztergomi Vár műemlékei

Áz esztergomi Várhegy fennsíkjára manapság két út vezeti fel a vándort. A Bazilika keletre tekintő főhomlokzata előtt , mint már említettük, a XIX. században, jelentős földmunkával , a hajdani Szent György-hegy talajának áthordásával alakították ki a nagy felvonuló utat. Ez az út a Várhegy fennsíkját a pilis- maróti országúihoz fűzi. A Vár régi keleti bástyái a mai Bazilika főhomlokzata előtt meredek esésben szakadtak le. A főhomlok - zat előtt álló Madonna-szobortól pár méterrel északra, a régi bástyafalakban, 193A-ben még megtalálták a bástyák egyik kazamatasorát, amelyet azonban betemettek. A másik út, amelyen csak gyalogszerrel jutunk a Várba, a Vízivárosból indul el. Ez a gyalogút, a Várhegy déli oldalán szerpentinként vezet a hegyre. Lenn Balassi Bálintnak bronzszobra áll, Dózsa Parkas András alkotása, 1938- ból, annak emlékeztetőjeként, hogy az első nagy magyar lirikus ezen a tájon áldozta életét Esztergom és Magyarország felszabadításáért.

A'Várhegy középkori útrendszere jelentősen eltért a mai u - takiól. A Várnak hajdan, a XIX, századig egyetlen lovaskocsival járható útja volt; ezt zárta a hegy keleti oldalán a kettős ol - daltoronnyal védett, felvonóhiddal, csapóráccsal, farkasvermek — kel megerősített főkapu. A főkapu, — amely a XIX. századi tereprendezés óta használaton kivül áll, - balkézre esik tőlünk, ha a Várba vezető gyalogúton felfelé haladunk. A kaputól délre eső kör