Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-57jára Esztergom megvételét. Ez alkalommal azonban Lotharingiai Károly seregei a táti síkságon megsemmisítő csapást mértek rájuk, egyben megnyitották az utat az ország elfoglalt fővárosának Budának felszabadításához.

A török háborúkhoz a vérző magyar nép hadtörténetének kimagasló emlékei fűződnek. 1594—ben Balassi Bálint áldozta éle - tét Esztergom felszabadításéért. A felszabadító sereg katonáinak sorában ott küzdött - Balassi oldalán - hűséges tanítványa, Rimay János és Magyári István, iró és prédikátor. A mantoval se- gédcsapatban , mint hercegi karnagy , jelenvolt Esztergom ostromakor Claudio Monteverdi, az olasz opera atyja,

A XVII. századi török Esztergom rettegett börtöne volt a magyar foglyoknak. Közülük csak Auer Eerdinándnak, a naplóiró , pozsonyi nemesnek és Kossuth Lajos ükapjának, Kossuth Miklós - nak nevét említjük. Az esztergomi török börtön oly népes volt , hogy a benne sínylődő esztergomi magyar rabok önállő községet alkottak, külön pecsétjük és papjuk is volt. A XVII. századvégi végvári harcokban tünti fel egy ifjú lovaskatona, Bottyán János, utóbb, 1683 után az esztergomi lovasság parancsnoka, a későbbi ,

: legendás kuruc vezér.

Utolsó ostromát 1706-ban élte meg Esztergom vára. Egyhavi ostrom után II. Rákóczi Ferenc kurucai foglalták el a várat. A vezérlő fejedelem a - csodálatos módon épségben maradt - Bakócz kápolnában , 1706 augusztus 29-én mondatott Te Deum-ot. A kurucok által "terra fatalis"-nak nevezett Dunántúlnak azonban ez a vára sem maradt tartósan Rákóczi hadainak kezén. Pár héttel u- tóbb, október 9-én Esztergom kapitulált a császári haderők előtt