Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-38Az 1683. évi visszavétel, az 16Ö5. évi, majd az 1706-os kuruc ostrom után a bécsi Haditanács újra és újra megerősítette a várat. 1687-ben Páliig Miklós ezredes, várparancsnok, a Haditanácstól ötezer foi-intot, Széchenyi György prímáétól pedig ötszáz akó bort kapott az ostrom kárainak kijavítására. A vár déli oldalán kaszárnyává építették át a románkori palotának romjait. Aránylag kevesebbet szenvedett a Vár északi oldala. Itt a régi érseki kúriát vérparancsnoki házzá építették át, a környező épületekben pedig kaszárnyákat, lakóépületeket és a katonaság kórházát létesítették. A várban maradó császári őr - ség templomává a Bekócz-kópolnát tették meg. Utóbb, l?67-ben , Mária Terézia királynő, a Vár nyugati oldalán egy egyhajós baf

rok templomot emelt, amelyet aztán a XIX. századi tereprendezés során bontottak le.

Az esztergomi várat 1761-ben , Barkóczy Ferenc esztergomi érsekké emelésekor Mária Terézia visszaadta az esztergomi érsekségnek. Barkóczy nyomban megterveztette a Szent Adalbert-ba - zllika romjai helyén felépítendő új főtemplomot. Egyidejűleg , még az 1760-as években megkezdték a vár védmüveinek és régi romjainak lebontását. Az érsek rezidenciájává a Vár északi oldalán állt középkori érseki kúriát, - mely egyideig várparancsnoki lak volt - építették át. Barkóczy nagyvonalú kezdeményezését halála szakította meg s 1765-től az 1820-as évekig szüneteltek a bontási ás építési munkák. Maguk az érsekek még mindig Pozsonyban és Nagyszombatban laktak. A káptalan és az érsekség csak 1820-ban, akkor is csak az országgyűlés ismételt sürgetésére határozta el Esztergomba való visszatelepülését. Budnay Sándor érsek 1820 -