Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

si fegyverténye tizenhét évvel késleltette Esztergom s áözép- magyarország végzetét, a török megszállást.

1526-1527. év telét János király, a kővetkezőt I. Ferdi - nánd töltötte az esztergomi várban. A királyok s a török vél • tozatos gazdacseréi során, - noha a vár névleges tulajdonosa az érsek marad, - 1526. és 15*3. között hét várostromot áll ki Esztergom vára. 154-3. őszén foglalja el a várat a Nagy Szulej mán szultán, akinek e fegyvertényét arabnyelvü kőtábla máig hl deti a nagydunaparti Veprech-tornyon /Serényi ZslgmoDd utca 20 1543-tól 1683-ig az esztergomi vár, tizéves megszakítással /1595-16°5/, »* oszmán birodalom nyugati végvárává lett. A vár pusztulása - a hadieseményekkel a a hadi építkezésekkel egyidő ben - már 1528-tól megindul. Tárdal Pál érsek, Byáry és <*lcsy vártcapitányok vezetésével, királyi őrséget fogadott be a várba /1530./, amelynek jelképes kulcsát azonban, szorongatott he: zetében, két évvel előbb már Szulejmán szultánnak is átadta . J császári őrség azonban hamarosan kiszorította Várdai érseket a a káptalant a várból. A császári katonaság rombolásai oly nagy< voltak, hogy Várdai a pápának tett panaszt, á zsoldosok fát hat gatnak a dísztermekben, majdpedig a palota szivét, a Fehér-tor- nyot ágyúállássá ópitik át. 1543-ben ápen emiatt löveti majd a török a hajdani királyi palotát, amelynek délkeleti főfala, úgy látszik, már ekkor megrongálódott. Várdai érseknek minden, a vé megölte]mazására irányuló kísérlete meghiúsult. Esztergomot nei sikerült nyilt várossá, várrá emeAnáe, az állandó aeregjárások l'~ . Az érsek és a káptalan, a kínost ár, a könyvtár s a levél

^natos kiürítése máén, 1526-1530. hös&tt Kegyszombat