Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-30újból megindult az esztergonrvári élet virágzása. Vitéz János aki, mint nagyváradi püspök, 1457-ben, a Hunyadi-fiák elfoga tárnakor, a Hunyadi-párt vezéreként maga is fogságba került, j ideig Szécsi Dénes érsek esztergomi várában raboskodott. Pár < múltán Vitéz, az egykori esztergomi fogoly, mint Esztergom éri

*ti

ke vált a vár urává, Esztergom XV. századi felvirág^tatójává,

A budai Corvina-műhellyel vetekvö esztergomi kodexiró műhelye páratlan gazdagságú könyvtára, humanista udvara, Írói és kance lári tevékenysége, a pozsonyi egyetem megalapítása, a reneszán építészet magyarországi meghonosításában való közreműködése, a Janus Pannonius-magasztalta esztergomi építkezések, érseksége dejét messze földön s messze századokra emlékezetessé tették. 1 tyás királlyal, egykori neveltjével való szembefordulása, majd esztergomi várnak királyi hadak által való elfoglalása /1471/ t végül az ősz érsek királyi fogságra való vetése szomorú akkord dal zárta Esztergomnak ezt az utolsó fényes korszakát.

Vitéz János építkezéseiről - unokaöccsének, Janus Pannoniu nak versein kívül - Galeotto, majd Bonfini is megemlékezett, ü tóbbi ezeket jegyezte feli " tágas ebédlőt építtetett a várban az ebédlő mellett kifelé tekintő, pompás, emeletes-erkélyee föl; sót emelt, vörös márványból. Magában az ebédlőben nem csak a ma gyár királyok képei láthatóak, történeti sorrendben, hanem a szí ta ősök képei is. De építtetett hideg és melegvizü fürdőkamrákat is, kettős kertet, abban oszlopos lugasokat s felettük folyosót. A két kert között kerek tornyot építtetett, a szikla oldalában . Ebben több termet és szobát, azok felett kilátó tornyocskákat és házikót csináltatott. Itt tartózkodott a legtöbbet, mert ez a he