Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-51a Dunára tekintett s pompás kilátást, a kertek élvezetét nyújtotta. Valóban bölcselkedésre és elmélkedésre alkalmas hely volt esi"

Majd igy folytatja Galeottoi"Szent Adalbert székesegyházát mázas cseréppel fedette, hogy tűzveszélyes ne legyen s a tetőt,- hogy az eső s a hóié könnyebben leperegjen arról, - megmagasit- tatta. Sok nyelvű, gazdag könyvtárat létesített itt."

A Vitéz féle építkezésekből bizony vajmi kevés maradt az u- tókorra. Kedvelt tornya a mai Primáéi palotával szembenéző hegyoldalának közepén állt, nyomait még az 1756. évi Krey féle fel - mérés feltünteti. Valószínű, hogy a modern bazilika alapozásának idején az ide hordott földtömegek alatt, e Vitéz féle kert-’ to - rony alapjai máig megvannak.Vitéz építkezéseinek néhány remek - művű reneszánsz faragványát ma az esztergomi Vármúzeum reneszánsz lapidáriuma őrzi. Adatszerűén többet tudunk Estei Hyppolit érseknek esztergomvári építkezéseiről. 1A86-1497. évek közötti érsek - ségének számadáskönyveiből jónéhány megmaradt s ezeknek adataiból szinte a későközépkori magyar építőipar egész szervezete megelevenedik. Gyarmati Dénes vezetőmester irányításával, mint azt Volt Pál kitűnő dolgozatai kimutatták, Esztergomban is dolgoznak az érsek kőfaragói, - egyben a pusztamaróti érseki vadászkastély é- pitői, - esztergomi adatok említik Kasza /vagy Kazai/ Györgyöt , az első, neve szerint íb isreretes magyar dinzkályha-készitőt . Toronyórások, orgonakészitők, üvegesek, ácsok mellett több száz, állandó udvari alkalmazott népesíti be Hyppolit hercegnek olasz, erősen világi jellegű udvarát. Mátyás király halála után , unó - kaöccse, Hyppolit révén költözött Esztergom várába az újabb hé -