Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-23*

li gazdasági érdekeiben sértette az esztergomi vám. Lodomér érsek /1279-1298/, aki már óbudai prépost korában is rossz szem- ael kisérte a budai polgároknak az óbudai káptalanra sérelmes - térhódítását, kérlelhetetlen keménységgel védte Esztergomnak, az agykor! fővárosnak - hatalmas gazdasági erőforrást jelentő - vámjogait.

Csekély kárpótlás volt a főváros-jog elveszítéséért az, hogy Esztergom érsekei ezekben az években elnyerték Esztergom várme - gyének örökösjogú főispánéágát./Ez az örökös föispánság egészen a XIX. század második feléig gyakorlat maradt./Lodomér érsek, a magyar középkor egyik legmarkánsabb egyházi oligarchája, e vám - háború során nem riadt vissza Buda polgárainak ismételt egyházi é- tok alá helyezésétől sem. Magatartása sokban hozzájárult ahhoz , hogy Buda polgárai utóbb, az Árpádház kihalta után, a klérus és a Vatikán trónjelöltje, Anjou Károly Róbert ellen fordultak és a budai vér kapuját 1307-ig csak Károly Róbert ellenkirályai előtt nyitották meg. ______

1301-ben, III. Endre király halála után, két pártra szakadt

az ország. A főpapság, igy Gergely választott esztergomi érsek is a Vatikán trónjelöltjét , Anjou Carobertot támogatta. 1301. tavaszán Gergely érsek Esztergomban Károly Róbertét meg is koronázta. Ekkor a budai polgárokra s a III. Endre politikai hagyományához hü országnagyokra támaszkodva, Németújvári Iván sereggel támadt Esztergom várára. Gergely érsek és az ifjú Károly Róbert elmenekült. Károly a Délvidékre ment, Gergely érsek Anagniba, VIII. Bonifácz pápa udvarába. Az esztergomi vár Németújvári Iván kezére került . Közben, 1301. év őszén, Anagniban, Gergely esztergomi érseket -